Egyezség született a hajléktalanok rendőri igazoltatásának gyakorlatáról

Budapest – Egyezséget kötött a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) – az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) jóváhagyásával – a hajléktalanok igazoltatási gyakorlatáról. A megegyezésről a BRFK a police.hu oldalon, az MHB és A Város Mindenkié (AVM) csoport pedig az MTI-nek is elküldött közleményében adott tájékoztatást.

A BRFK azt írta, hogy csak a törvényes, arányos és szakszerű rendőri intézkedések elfogadhatók. Emlékeztettek, hogy az MHB 2015 márciusában eljárást kezdeményezett az EBH előtt a BRFK-val szemben, azt kifogásolva, hogy a budapesti igazoltatások aránytalan mértékben érintik a hajléktalan és más, rossz szociális helyzetben lévő embereket.

A BRFK nem értett egyet a vizsgálat megállapításaival, és azt hangsúlyozta az egyeztetéseken, hogy csak a törvényes, arányos és szakszerű rendőri intézkedéseket tartja elfogadhatónak. Úgy fogalmaztak: a BRFK fontosnak tartotta és tartja, hogy fel se merülhessen az a kifogás, hogy megkülönböztetést alkalmaz, és az igazoltatások aránytalanul érintik a hajléktalan vagy más, rossz szociális helyzetben lévő embereket. Ezért készek voltak egy olyan egyezség megkötésére, amelyben vállaltan elősegítik ezen elkötelezettségük megerősítését – hangsúlyozták.

A BRFK az egyezségben foglaltaknak megfelelően a jövőben is azt tartja szem előtt, hogy ne merülhessen fel az egyenlő bánásmód követelményének megsértése az igazoltatási gyakorlatával kapcsolatban, és a rendőri intézkedések megfeleljenek a részrehajlástól mentesség rendőrségi törvényben rögzített követelményének – írták.

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében úgy fogalmaztak, hogy egyezség született a hajléktalan emberek zaklató jellegű igazoltatása ellen.

Az AVM csoport pedig arról számolt be: több kutatásuk is igazolta, hogy a rendőrség igazoltatási gyakorlata aránytalan mértékben sújt hajléktalan és szegény embereket objektív okok nélkül. A 2011-12-ben végzett Utca és jog című kutatás során megkérdezett négyszáz hajléktalan hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy havonta legalább egyszer igazoltatják. Az igazoltatottak húsz százalékával ez hetente fordul elő – tették hozzá, megjegyezve: a hajléktalan és nem hajléktalan emberek elleni igazoltatások eredményessége körülbelül ugyanolyan, mindkét csoport esetében az igazoltatások húsz százalékát követik további intézkedések.

Az MHB és az AVM közös, 2014-es kutatásából pedig az derül ki, hogy egy hajléktalan embernek átlagosan havi mintegy két alkalommal kell megmutatnia a személyi okmányait, miközben más gyalogosokat csak elvétve tartóztatnak fel a rendőrök. Sokszor ételosztás közben vagy szociális, egészségügyi intézmények közelében igazoltatják a hajléktalanokat, anélkül, hogy bármiféle normaszegést követnének el. A rendőrök gyakran nem jelölik meg az intézkedés okát vagy nem adnak tájékoztatást a jogorvoslatról – írták.

Az egyezségben a BRFK hangsúlyozza, hogy arányos és szakszerű intézkedést vár el, amellyel nem egyeztethető össze a zaklató igazoltatás. Az egyezség alapján Budapest rendőrfőkapitánya körlevelet bocsát ki a szegény emberek célhoz kötött igazoltatásáról, amely egyebek mellett felhívja arra a figyelmet, hogy ételosztáskor, valamint egyéb szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor a rossz szociális helyzetű emberek “általános” igazoltatása különösen sérti az egyenlő bánásmód elvét. Ezért ilyen helyzetekben csak nyomatékos indokkal, konkrét okból lehet igazoltatni – olvasható A Város Mindenkié csoport közleményében.

A Magyar Helsinki Bizottság azt is írta: olyan adatbázis összeállítását kezdeményezik az Országos Rendőr-főkapitányságnál, amely alapján elemezhetővé válik, hogy az “általánosnak” nevezett igazoltatások alanyai között mekkora a hajléktalan emberek aránya. A BRFK támogatja a kutatást és megadja hozzá a szükséges szakmai segítséget – fűzték hozzá.

– MTI –








hirdetés