Zenélő ritkaságok

2020.05.08. 20:00

Különleges madárfajok „lepték el” megyénket

Az éghajlatváltozás miatt nem mindennapi madárfajok is feltűnnek megyénkben.

Fotó: Wikipédia

Hazánkban egyre több különleges madárfaj megfordul, az ország valamennyi tájáról madarászok jelentenek ritka fajokról, melyekben – ha szerencsénk van – kedvünkre gyönyörködhetünk. Az elmúlt időszakban megyénkben is találkozhattunk nem mindennapi fajokkal, akadnak közülük olyanok is, amelyek fészket raknak, és egészen szeptemberig szívják az alföldi levegőt. A napokban a balmazújvárosi madárszeretőknek kedvezett a kissé megváltozott klíma, mivel az időjárásnak köszönhetően néhány napja megérkezett a Kadarcs erdőbe a füleskuvik, ami igen ritka bagolyfajnak számít.

A debreceni „közönség” sem maradt világutazók nélkül, ugyanis feltűntek a havasi sarlósfecskék a házgyári gabonasilóknál. Ezen madárfajokról Varga Lászlót, a Bakcsó Egyesület elnökét kérdeztük, aki többek között elárulta, minek köszönhető az Alföldön a füleskuvik, illetve a havasi sarlósfecske előfordulása. – Számtalan bagolyfaj él Magyarországon, azonban a füleskuvik az egyetlen olyan köztük, ami vonul; áprilisban érkezik, szeptember környékén tovább indul, és „meg sem áll” Afrikáig. Alapvetően egy mediterráneumban költő bagolyról van szó, körülbelül 20 centiméter, fő táplálékai inkább a bogarak, sáskák, éjjeli lepkék. Ettől függetlenül az sem meglepő, ha kisebb madarakra, rágcsálókra vadászik – magyarázta a szakember.

Puhafás ligeterdő

A megváltozott időjárás miatt találkozhatunk olyan madarakkal, amelyek leginkább a tengerpartokra jellemzőek.

Voltaképpen a Kadarcs erdőben most egy olyan madárka „zenél”, aminek a jellegzetes kis füttyentéseit (nem a megszokott huhogás) többnyire a horvát, albán, olasz tengerpartokon hallani.

Varga László, aki több mint húsz éve foglalkozik madarászattal, elmondta, ezek a fajok azért fordulnak elő térségünkben, mert a mediterrán éghajlat egyre inkább felfelé tolódik, így Magyarország, illetve a Kárpát-medence területére is, így tudnak vándorolni felénk a ritkább fajok.

Varga László archívuma

– A füleskuvik mint fészkelő faj nem jellemző a Hortobágyra, a legkorábbi fészkelési kísérlete 2005–2010 között volt a Keleti-főcsatornánál, ott hallottuk először a „dalolását”, majd 2014-ben egy kisebb erdős részen, Balmazújváros területén. A Kadarcs erdőben immár harmadik éve tartja a területét, ami alapvetően egy puhafás liget­erdőnek mondható, és úgy tapasztaljuk, hogy a füleskuvik nagyon jól érzi benne magát. Tipikusan ugyanonnan fütyörészik az elmúlt években: van egy nyárfa, aminek a vihar megtépte az egyik váz­ágát, abban pedig kialakult egy üreg, amiben az újvárosi kis füleskuvik éldegél – mondta. – Hazánkban a füleskuvik előfordulása hortobágyi és hajdúsági viszonylatban is egyértelműen jó fészkelési adat. A mediterráneum jellegzetes kis baglya nálunk valójában kisebb szenzációnak számít, ezért is örülünk neki annyira – hangsúlyozta.

Veszélyeztetett fajok

Az egyesület folyamatosan készít fecskefelmérést, ami kimutatta, hogy az elmúlt 20 évben a tizede a fecskéknek, ami maradt. A szakember kihangsúlyozta ugyan, hogy a madarak veszélyeztetettek vonulás közben, viszont azt is elmondta, hogy a „falusi” környezet sem adja már meg számukra azt a biztonságot (élőhely, élelem tekintetében), mint eddig. – Egyre inkább felhagyunk az állattartással, ami a fecskék táplálékának eltűnését is okozza. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt 10 évben aszálykárról számolhatunk be, mondhatni 2010-ben volt utoljára vizes év, ez pedig a madárvilág számára rendkívül rossz hír – fűzte hozzá, majd megjegyezte, hogy ettől függetlenül olyan fecskefajokat is látni Magyarországon, amik nagyon ritkák.

Vörhenyes fecske | Fotó: Wikipédia

Havasi sarlósfecskék keringnek

– A vörhenyes fecske a füles­kuvikhoz hasonlóan a mediterráneumra jellemző faj, mégis egyre gyakrabban látni hazánkban. Amikor elkezdtem madarászattal is foglalkozni, akkor talán egyszer volt hasonló faj megtekinthető, ma már pedig a Balatonnál költ.

Havasi sarlósfecske | Fotó: Wikipédia

– Ugyanígy ritka fajnak számít a havasi sarlósfecseke is (jóval nagyobb, mint ami a panelházak repedései­ben költ), amely példányait a napokban Debrecenben a házgyári gabonasilóknál fedezték fel. Ezek a hatalmas, 60 centiméter szárnyfesztávolsággal rendelkező madarak hozzánk legközelebb a Tordai-hasadéknál költenek. A sarlósfecskék a nevüket szárnyaik alakjáról kapták, de valójában nem a fecskékkel, hanem sokkal inkább a kolibrikkel állnak rokonságban. A leggyorsabban repülő madarak közé tartoznak, nem a széllel repülnek, hanem saját erőből. Nagyon könnyen észrevehetők, ezért is fordult meg a napokban több mint száz madarász a házgyár udvarán, hátha lencsevégre kaphatja a havasi sarlófecskéket – mondta végül.

Nagy Emese

Kapcsolódó cikkek:

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában