Egy kosár gyermek

Egy kosár gyermek
© Illusztráció: AFP
Reggelente a 35-ösön iskolaidőben közlekedve szinte minden nap találkoztam a zebrán kerékpárt toló apával, aki három kisgyermeket logisztikázott át az úttesten úgy, hogy az egyik a vázon, a másik a csomagtartón, a kicsi pedig az első biciklikosárban ült. Barak Beáta jegyzete.

Most, ha délben visz arra az utam, csak egy ételhordó van abban a kosárban, a koszos ruhácskát viselők őszig nem utaznak ilyen veszélyes módon. Nem nehéz kitalálni, hogy ez a három kis lélek valószínűleg a nyári étkeztetés kedvezményezettje, ők a szünidőben is ehetnek meleg ebédet, ha az ételhordó valóban hozzájuk tart. Nélkülözhetetlen ez a kormányzati és önkormányzati törekvés, s amikor az aluljáróban vesztegelő menekült családokról olvasunk, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nálunk is vannak éhes gyerekek. Az ő helyzetük akkor válik súlyossá, amikor a védőnő nem látja már pontosan az óvodába, iskolába kerülő kicsik otthoni körülményeit. Olyanok lesznek ők, mint egy nagy kosár alma. Szorosan összeérnek, kívülről nézve talán majdnem egyformák, s csak akkor látszódik, melyikük sérülékeny, horpadt, esetleg szikkadt, amikor a szépeket kiemelik közülük.

– Barak Beáta –



Sporthírek






hirdetés