Egy idős házaspár kálváriája: pénztárcájuk és egészségük is ráment az új autóra

Akt.:
Szegedi Istvánnak 15 éve veszi igénybe a türelmét, egészségét és a pénztárcáját az autója miatt elszenvedett kár
Szegedi Istvánnak 15 éve veszi igénybe a türelmét, egészségét és a pénztárcáját az autója miatt elszenvedett kár - © Fotó: Égerházi Péter
Debrecen – Másként értelmezte a bíróság a keresetet, mint ahogy az azt benyújtó panaszos kérte.

Szegedi István és felesége az ezredfordulón vásárolt egy új, nulla kilométeres személyautót a fiuk nevére. Idős korukra betegesek lettek, azzal közlekedve szerették volna megkönnyíteni a nyugdíjas mindennapokat. Ekkor még nem sejtették, hogy ezzel olyan kálvária szakad a nyakukba, ami 15 év múltán is megviseli az egészségüket.

Rossz nevet tartalmazó kijelölő végzés alapján folytatták az eljárást.
Szegedi István

  • Ügyvédet bízott meg, hogy bíróságon érvényesítse a kereskedőn a szavatosságot, de az nem intézkedett, majd egy másik ügyvéd sem
  • A jogi képviselőket perelte volna be, azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, melyik ügyvéden hajthatja be a neki okozott kárt
  • A kérelmét kártérítési keresetként értelmezték, annak viszont hiányos volt, így elutasították (ráadásul a bíróságon elírták az egyik ügyvédje nevét)
  • A bíróság szerint a felperes dolga annak megállapítása, kiket kíván beperelni
  • Javították a nevet, de a per tárgyát nem módosították
  • Azóta sem térült meg Szegedi István kára

Alig 11 hónapja használták a járművet, amikor meghibásodott, nem indult. Szegedi István arra számított, hamar jól működő állapotba hozzák a Volkswagent, vagy kicserélik, mivel a baj az egyéves jótállási időn belül érte. Nem így lett. Az indítási probléma időről időre visszatért, ezért még a hároméves szavatossági időn belül ügyvédet fogadott, hogy bírósági úton érvényesítse a kereskedőn a kötelezettséget. Ez azonban nem történt meg, mert sem a 2003-ban megbízott ügyvédje, sem pedig annak tétlensége miatt a képviseletére felkért másik jogász nem intézkedett – előbbit egyébként azóta kizárták az ügyvédi kamarából, utóbbi később maga adta vissza a megbízatást. Egyszerűen nem fordultak bírósághoz, így a 74 éves férfinak esélye sem maradt arra, hogy érvényesíthesse a kereskedő által vállalt garanciális és szavatossági kötelezettséget.

Nem megállapítási kereset?

Az igazi jogi herce-hurca azonban még csak azután kezdődött, hogy 2007-ben a nyugdíjas férfi maga vette kézbe az ügyét, s fordult a bírósághoz. Annak megállapítását kérte, hogy a két említett ügyvéd közül kivel (esetleg mindkettejükkel) szemben nyújtson be kártérítési keresetet. A Debreceni Városi Bíróság azonban elfogultságot jelentett. A Debreceni Ítélőtábla (DIT) pedig Szolnokra utalta az ügyet, azzal, hogy Szegedi István keresetét kártérítés megfizetése iránti kérelemként dolgozták fel, holott – hangsúlyozzuk – a panaszos pusztán az alperes személyének megállapítását kérte, hogy aztán azon hajthassa be a kárt.

A bajt csak tetézte, hogy a táblabíróság másodrendű alperesként az autókereskedő jogi képviselőjét jelölte meg. Ezek után nem meglepő, hogy a Szolnoki Városi Bíróság nem tudott a férfi keresetével és a tábla utasításával mit kezdeni, s Szegedi Istvánt hiánypótlásra szólította fel, például hogy jelölje meg az alpereseket és a kár összegét. A kérelmét 2008 januárjában utasították el, mondván, a keresete nem volt határozott és pontos, s nem tisztázta, minek a megállapítását kéri. Állítja, ezt megtette.

Szegedi István az elutasítás után panasszal élt. A Szolnoki Városi Bíróság eljárását érintő kifogásaira annak elnöke azonban a Debreceni Ítélőtáblára, illetve annak végzésének indoklására mutogatott. Abban megerősítik azt, amiről fentebb a per tárgya kapcsán már írtunk: „a felperes kártérítés megfizetése iránt keresetet terjesztett elő”, tehát nem megállapítási keresetet.

Nem dönthetik el helyette

Az ügyben állásfoglalásra kértük a DIT-et is. Azt írták, ha a felperes annak megállapítását kérte, hogy ki a felelős az ő pervesztéséért, teljesíthetetlen követeléssel élt, mert az alperes személyét a felperesnek kell megjelölnie. Hozzátették, a bíróság a polgári perben nem döntheti el helyette, hogy kit milyen okból akar perelni. A szolnoki bíróság kijelölése kapcsán pedig leszögezték: az erről szóló végzés a keresetet nem érintette, az iratokat (köztük a keresetlevelet) pedig megküldte a bíróságnak. A Polgári Törvénykönyv alapján egyébként úgy tűnik, Szegedi István beadványa nem értelmezhető megállapítási keresetként. Ennek oka, hogy annak tartalma másra vonatkozik.

Csak a nevet javították

De térjünk vissza a történethez, mert másfél év múltán váratlan fordulat következett: 2008 decemberében Szegedi István levelet kapott az ítélőtábláról. Akkor értesítették arról, hogy a másodrendű alperes nevét javították arra az ügyvédre, aki nem intézkedett ügyében (a DIT szerint ez nekik nem felróható hiba, mivel az akkori megyei bíróság felterjesztése alapján jelölték meg az alperesek személyét). Ez azonban nem változtatott azon, hogy az eljárást korábban a rossz nevet tartalmazó végzés alapján folytatták.

Az idős férfi a per tárgyának korrigálását is szerette volna elérni. Kérelmét azonban elutasították, az indoklás szerint ugyanis a „kártérítés” szó nem elírás. A történtek miatt perújítási kérelemmel is élt, ám azzal sem járt sikerrel.

Az LB is lesöpörte…

Bár ekkor már kilenc év telt el az autó megvásárlása óta, a pórul járt férfi a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordult. Ugyan annak végzésében felidézik, hogy Szegedi István megállapítási kérelmet nyújtott be, a legfőbb bírói fórum helyben hagyta az ítélőtábla döntését: az indoklás szerint helytállóan állapították meg, hogy a férfi kártérítési igényt terjesztett elő; továbbá az LB szerint egyik fél sem kérte 15 napon belül az ítélet kiegészítését. Szegedi István viszont dokumentummal tudja bizonyítani, hogy ezt nyolc napon belül megtette.

A panaszosnak meggyőződése, hogy az őt képviselő két ügyvéd, illetve az egyébként jó nevű autókereskedő jogásza összejátszottak. Az igazságérzetétől hajtva az alkotmánybíróságot is megkereste. Erre azért látott lehetőséget, mert az általa beadott keresetben a mai napig nincs döntés, ezt pedig alkotmányellenesnek tartja, ám ott is elutasították.

„Kin hajthatnám be a kárt?”

Mint mondja, az autó már nem érdekli, főleg miután nemrégiben lecserélte, igaz, csak egy használtat tudott venni. Az anyagi mérleg azonban nem csak ezért fest rosszul. A bíróság által kirendelt szakértő szerint 2,2 millió forintos kárt szenvedett a jármű miatt, ráadásul a perköltségek már több mint féléves nyugdíját vitték el. A kereskedő, az ügyvédek, és az igazságszolgáltatás általa vitatott döntései pedig éppen azokat a nyugdíjas éveket keserítették meg, amin a járművel segíteni akart.

– Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének állítását az én ügyem cáfolja. Azaz nem igaz, hogy a bíróságok a törvényeknek alárendelve működnek, s nem igaz, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő – fogalmazott. A Debreceni Ítélőtábla viszont leszögezi: semmilyen módon nem akadályozták Szegedi István igényérvényesítését.

Így fordulhat elő, hogy egy többmilliós kárt szenvedő nyugdíjas a trehány ügyvédei miatt kicsúszik a szavatossági határidőből, majd amikor laikusként maga kezd ügye intézésébe, elveszik az igazságszolgáltatás útvesztőjében, ezek miatt pedig több millió forintot húznak ki a pénztárcájából. Nem hogy a kára nem térült meg Szegedi Istvánnak azóta sem, de még azt sem állapította meg senki, hogy kin kellene azt behajtania.

– Szabó Zsolt László –


Ki mikor mit bizonyít?

Olyan tartós fogyasztási cikk esetében, mint az autó, legalább egyéves jótállást kell vállalni. Ez azt garantálja, hogy meghatározott időn – ez esetben egy éven – belül a jármű kifogástalanul működik. A szavatosság ennél összetettebb jogi fogalom. Az eladó azt vállalja, hogy hibátlan terméket adott át. Hibás teljesítésből eredő jogvita esetén a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy ő hibátlan árut adott el, és a hiba a fogyasztó nem rendeltetésszerű használatából származik.


Vétkekről

Sokan vannak, akik önhibájukon kívül kárt szenvednek, s talán azok vannak többségben, akiknek a kára legalább részben megtérül – ha megegyezéssel nem megy, a bíróság segítségével. Szegedi István (történetét itt olvashatják) nem tartozik ezen emberek közé. Szabó Zsolt László írása.








hirdetés