Egy csésze kávé felmelegítéséhez évekig kellene ordibálnunk

Akt.:
A hallgatóság hallástartományát is megmérték
A hallgatóság hallástartományát is megmérték - © Fotó: Matey István
Debrecen – Az állandó rezgés- és zajterhelés egészségkárosító hatású.

Eljön még az az idő, amikor az emberiség olyan elszánt küzdelmet fog folytatni a zaj ellen, mint egykor a pestis vagy a kolera ellen. Robert Koch német orvos, bakteriológusnak a 20. század elején megfogalmazott gondolata mára valósággá vált, amit hűen tükrözött a közelmúltban megrendezett Kutatók éjszakája programsorozat egyik előadása a Debreceni Egyetem Műszaki Karán.

Kinek hang, kinek zaj

Hogy mennyire aktuális, bennünket mindenhol körbevevő problémáról van szó, azt jól tükrözték a környezet- és vegyészmérnöki kar tanársegédje, Kocsis Dénes által előadottak. A fiatal szakember élvezetes előadását egy olyan példával kezdte, amellyel gyakran találkozhatunk, s választ ad arra a kérdésre, mi a különbség a hang és a zaj között. Ezt ugyanis csak szubjektív megítélés alapján döntjük el, hiszen ami egy szórakozóhelyen kellemes zenei élményt nyújt, a szomszédban élőknek elviselhetetlen zajként jelentkezhet. Ennek oka az emberi hallástartományban keresendő, ami ugyan egyénfüggő, bár az általános, hogy a 20 Herz alatti infra-, illetve a 20 ezer Herzhez közelebb eső ultra hangokat nem tudjuk érzékelni.

Ennek igazolására a jelenlévők később kipróbálhatták, mennyire érzékeny a hallásuk, igaz a fülhallgatóval összekötött szoftver csak 17 ezer 500 Herzig mért. Még így is volt, aki már idáig sem jutott el, ennek oka az eltérő adottságokban (kor, hallástartomány, egészségi állapot) keresendő. Általánosságban pár száztól néhány ezer Herzig tartó szakaszban hallunk a legjobban, aminek evolúciós okai vannak, ez az emberi beszédtartomány – magyarázta az előadó.

Fotó: Matey István (galéria) Fotó: Matey István (galéria) ©

Kétszer 50 egyenlő 53

Az érdekességek (például az állatok 30 ezer Herz fölötti hangérzékelése, ultrahangos tájékozódása) megemlítése mellett környezetmérnökként természetesen a hangok emberre gyakorolt hatásáról is beszélt. Hangsúlyozta, bár a mérést decibelben adják meg, de ez csak szintet jelent, azaz például két egyenként 50 decibeles hangforrás együttese nem 100 decibelt fog eredményezni, itt nem érvényes a matematika. Példánk esetében a két hangforrás eredője csak 53 decibel. A szintképzés oka, hogy a bennünket érő hangok nagyon nagy tartományt fognak át, így a suttogás mindössze tíz a mínusz kilencediken Watt, a normális emberi beszéd tíz a mínusz ötödiken, míg a láncfűrész egy, a sugárhajtómű pedig tízezer Watt. Ebből is látszik, milyen óriási skálát kellene alkalmazni a mérésükhöz, ami viszont szintképzéssel könnyen megoldható, így például a suttogáshoz 30, a láncfűrész hangjához 120 decibel tartozik.

Hat ránk a zaj

Hasonlóan érdekes, hogy miért vész el a hanghullám? Részben a távolsággal arányban egyre nagyobb felületen oszlik el, másrészt a levegő molekulák hangelnyelése az oka, aminek következtében felmelegszenek. Ennek a mértéke azonban annyira elenyésző, hogy egy csésze kávé felmelegítéséhez éveket kellene egyfolytában ordibálnunk. Nem utolsó sorban minden a hang útjába kerülő tárgy, domborzat is elnyel vagy visszaver valamennyit belőle.

Legkevésbé a mély hangokat tudják elnyelni, ezért halljuk meg először a basszust és a dobot, amikor egy koncerthelyszín felé közeledünk. S, ha már a zenénél tartunk, a hangfalak rezgése akár egészségkárosító is lehetne, ha hosszabb ideig érné az elől állókat. Ettől nem mentesülnek, akik nagy forgalmú utak mentén vagy forgalmas városközpontokban élnek. Az állandó zaj- és rezgésterhelés (még ha hozzá is szokik valaki) egészségkárosító, főleg a keringési és idegrendszeri, valamint a cukorbetegség előidézője lehet. Ugyancsak károsodhatnak, akik hosszú ideig dolgoznak rezgő eszközökkel, például légkalapáccsal vagy hajszárítóval. Elrettentő példaként említette az előadó az úgynevezett fehér ujjúságot, ami szélsőséges esetben, a végtagok elégtelen vérellátása miatt alakulhat ki.

HBN–ÉP








hirdetés