Égő csipkebokor?

Olaját elégeti anélkül, hogy a növény maga elégne
Olaját elégeti anélkül, hogy a növény maga elégne - © Fotó: Konyhás István
Debrecen – A Terepszemle Stúdió ismét egy különleges növényre hívja fel a figyelmet.

Furcsamód a rutafélékhez tartozó nagyezerjófű távoli rokonságban van a citrusfélékkel, így nem meglepő, hogy a délibb rokonokhoz hasonlón, főként frissítő nyári záporok nyomán maga is citromillattal bódítja szagolgatóit.

Gyúlékony növény

Az illatanyagot szárán, levelein, virágzatán is egyaránt kiválasztja. Ez az illóolaj fölöttébb gyúlékony (állítólag Carl von Linné híres természettudós lánya is lángra lobbantotta), olajait elégeti anélkül, hogy a növény maga elégne. Ezen tulajdonság alapján feltételezik, hogy a Bibliából ismert égő csipkebokor nagy valószínűséggel nem gyepűrózsa, hanem inkább a nagyezerjófű lehetett. Azért senki ne kísérletezzen lángra lobbantásával, hiszen kevés van belőle, védett is, és könnyen erdőtüzet okozhat. A nagyezerjófüvet nem nehéz felismerni, hiszen akár egy méter magasra is megnövő, mirigyesen szőrös, bódító illatú évelő növényünk, szinte utunkat állja, ha találkozunk vele.

A népi gyógyászatban is számtalan célra használták, ezért is nevezik „ezerjófűnek”. Régen főleg izzasztószerként, reuma ellen, sebek kezelésére, de váltóláz, hasmenés, epilepszia és köszvény ellen is hatékonynak tartották. Számos gyógyhatásának köszönhetően nevezik még erősfűnek és boszorkányfűnek is. Szintén sebgyógyító hatása miatt Arany János is említi a Toldiban: „Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal, / Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival, / Fut hideg forrásnak enyhítő vizére, / És ezerjófűvet tépni a sebére;”

Május végén nyílik

Lándzsás leveleik finoman fűrészesek, bőrneműek, fényesek, fonákuk pelyhes. A virágok hosszú fürtben nyílnak, pirosak, sötétebb erekkel. A szirmok mindkét végükön keskenyedők, a porzók 3 cm hosszúak, ívesen lehajlók, majd felemelkedők. Virágának és toktermésének érintése a fototoxikus reakciót kiváltó furokamarinok miatt lassan múló bőrkiütést okoz. Sziklai gyepeken, de sztyeppréteken is elfordul, Debrecenhez közel a Halápi erdő­rezervátumban május végén, június elején nyílik.

HBN–Konyhás István








hirdetés