“Ebes nem a világ közepe ugyan, de az ott élőknek mindenképpen”

Az ebesiek méltán büszkék új, novemberben avatott polgármesteri hivatalukra
Az ebesiek méltán büszkék új, novemberben avatott polgármesteri hivatalukra - © Fotó: Derencsényi István, archív
Ebes – Időszakosan vízjárta terület és jó termőföld jellemezte a települést.

Az emberi megtelepedés a mai Ebes területén mintegy 6-7 ezer évvel ezelőtt kezdődött. A térség vizeinek egyesüléséből létrejött Kösely a Hortobágyon át a Tiszába folyt, ezalatt mélyebb völgyek alakultak ki, a völgyek közötti mocsaras térségben pedig a kiemelkedő magaslatok alkalmassá váltak emberi megtelepedésre. Megadatott a víztől védett szárazföld, valamint víz és jó termőföld a földműveléshez. Talán személynévi eredetű, talán pedig vizes, zsombékos helyet jelent a település neve – hallhattuk a közelmúltban, amikor a megyei közgyűlés kihelyezett ülését tartották a településen. A képviselők a 2015-ben elkészült modern polgármesteri hivatalban üléseztek.

Igen fiatal

A község nem a világ közepe ugyan, de az ott élőknek mindenképpen – fogalmazott Eignerné Bartusz Andrea, az Ebes Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, amikor bemutatta Ebes értékeit, múltját és jelenét. A középkori falu elpusztulását követően a 17. században Ebes elnéptelenedett puszta és szántóföld volt. Az 1720-as években vette kezdetét a tanyák őseinek létrejötte. Az 1833-ban történt tanyaösszeírás során Ebes tanyán 181, Szepesen 239 ember élt. A tanyai tanács megalakulását követően döntés született arról, hogy tanyaközpont jöjjön létre, 1950-ben már épültek a község első házai (állami hitelből, 15 év törlesztés mellett). 1952. január 2-án volt a község hivatalos megalakulásának ünnepélyes tanácsülése a községházán. A rendszerváltás után a fejlődés új lendületet kapott, előbb református, majd katolikus templomot szenteltek. 2000. március 15-én a polgármesteri hivatal melletti megújult terület a Széchenyi tér nevet kapta. A teret gróf Széchenyi István egész alakos bronz szobra díszíti, amely méltó helye a községi ünnepségeknek.

2002-ben sok egyéb között az önkormányzat ünnepélyes keretek között adta át a többségében önkormányzati tulajdonú Ebesi Arany Oroszlán Étterem és Panziót. 2003-ban kulturális közhasznú társaságot alapítottak. A Kht. keretein belül működik a Művelődési Ház, a Községi Könyvtár, az Ebesi Hírlap, a Széchényi Ferenc Tájmúzeum – tudtuk meg.

Az Európai Unió pályázati forrásait az utóbbi években nagyos sikeresen aknázták ki. 2011-ben felújították és kibővítették az általános iskolát, és elkészült a Béke utcai játszótér is. 2012 nyarán látványos szökőkutat avattak a Széchényi téren, novemberben pedig átadták az új piac­csarnokot – sorolták.

– A tenni akarás és az innováció jellemzi a 4 ezer 600 lelkes, Hajdúszoboszló és Debrecen között elhelyezkedő települést; szépen fejlődik, naponta kétezer ember ingázik a környező településekre – mondta az ügyvezető.

Modern, városias

A további tervekkel kapcsolatban Szabóné Karsai Mária polgármestertől megtudtuk, hogy a település szeretné fejleszteni ipari parkját, engedélyes tervvel rendelkezik a Hajdúszoboszlóra vezető kerékpárút. 150 férőhelyes óvodáját a gyermeklétszám-növekedéshez igazítva bővítené, korszerűsítené. Az idősgondozás iránt Ebes elkötelezett, ezért bentlakásos idősotthont építenének. A volt téesz-iroda is új funkciót kaphat, mert szociális szolgáltató központra, úgynevezett vállalkozók házára is igény van.

HBN–BB

Címkék: ,







hirdetés