Dübörgő cívisek

Akt.:
Dübörgő cívisek
© Illusztráció: Molnár Péter
Miközben az idei első negyedévben a magyar gazdaság (a 28 uniós tagország közül a 27. helyen végezve) statisztikailag alig kimutatható növekedést produkált, Debrecenben 1300 új munkahely létrehozását, és több mint 50 milliárd forintnyi fejlesztést jelentettek be. Petneházi Attila írása.

Igaz, nálunk a járműipar nem lassíthatta a bruttó hazai termék (GDP) növekedését, tekintve, hogy olyanunk nincs is, vannak viszont szolgáltató központok, amelyek közül a legnagyobb ma már 1800(!) magasan képzett fiatalembert foglalkoztat. Ráadásul úgy, hogy az még a GDP-re is kifejezetten jótékony hatással van, hiszen ebben a szektorban gyakorlatilag nulla invesztícióval lehet száz százalékos hozzáadott értéket produkálni.

Ami persze így nem igaz, hiszen ezeket a nyelveket beszélő, kiválóan kommunikáló, jó fellépésű gyerekeket többnyire az egyetem adta a gazdaságnak. Jellemzően a Debreceni Egyetem, mely intézménytől (de legalábbis egyes campusaitól) korábban sem volt idegen az üzletszerű gondolkodás. Emlékszem, a rendszerváltást követő években a kereskedelmi bankok helyi fiókjait például nagyrészt olyan ifjú titánok vezették, akik akkoriban az agráron vértezték fel magukat a szükséges pénzügyi-számviteli ismeretekkel.

Persze, a gazdaságnak nemcsak diplomásokra, hanem technikusokra, szakmunkásokra, sőt betanított munkásokra is szüksége van, de nem feltétlenül egyikre a másik helyett. Attól ugyanis, hogy az oktatási kormányzat a maga nyers adminisztratív módszereivel próbálja a fiatalokat az egyetemi előadók felől a tanműhelyek felé terelni, még nem áll helyre a világ rendje a munkaerőpiacon. Közép- és felsőfokon egyaránt befogadó, innovatív, nyelveket beszélő pályakezdőkre lenne szükség, olyan fiatalokra, akik az élethosszig tartó tanulást természetes belső késztetésként élik meg.

– Petneházi Attila –








hirdetés