A gályarabokra emlékeztek Debrecenben

A gályarab szabadítás emléknapján, február 11-én, kedden délelőtt tartott emlékülést és koszorúzási ünnepséget a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszéke, a Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszéke és a Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoport.

A találkozót dr. Baráth Béla egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes nyitotta meg a Debreceni Református Kollégium Kistanácstermében. – Egy hosszú szenvedéstörténet fontos pontjáról emlékezünk meg február 11-én, s ennek a napnak ma külön apropója is van, mivel 125 évvel ezelőtt adták át az Emlékkertben álló emlékoszlopot – fogalmazott dr. Baráth Béla, majd hozzáfűzte, az idei immár a negyedik alkalom, hogy Debrecenben koszorúzással tisztelgünk a gályarabok emléke előtt.

A tudományos találkozón dr. Fazekas Gergely intézetigazgató egyetemi docens Emlékezés az emlékezőkre címmel tartott előadást a XIX. századi Debrecen különböző felekezeteinek, vallási közösségeinek emlékezési gyakorlatáról, részletezve a gályarabok oszlopának történetét és a debreceni reformátusság ünneplési gyakorlatát. Az emlékülés résztvevői rövid bejátszást láthattak a Református Kollégium diákjainak és kántusának 1975-ös megemlékezéséről is, melyből megtudhatták, a gályarabokat 1676. február 11-én felszabadító Michiel de Ruyter admirális hőstettéről még csak említést sem tettek a korabeli holland történelemkönyvek.

A filmarchívum lejátszását követően dr. Győri L. János, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója és dr. Gaál Botond, a Magyar Tudományos Akadémia doktora értekezett a témában.

Az emlékülést a Gályarab-emlékmű megkoszorúzása követte, ahol találkozó előadóin kívül dr. Fekete Károly református püspök is főhajtással emlékezett a meghurcolt lelkészek emléke előtt.

Bátor lelkészek, tanárok emlékére

A Debreceni Református Kollégium kiemelkedő történeti öröksége a gályarabok emlékoszlopa. Ez az emlékmű – Balogh Ferenc egyháztörténész professzor és a debreceni teológus ifjúság önképző körének kezdeményező szándéka szerint – immár 125 éve örökíti meg a hitvallásukért bátran kiálló lelkészek és tanárok emlékét. Napjainkban a magyarországi protestánsok vallásszabadságért vívott küzdelmének nemzetközileg ismert emlékeztető helye, ugyanakkor a magyar–holland történelmi kapcsolatoknak szintén kiemelkedő emlékezeti helye.

SZD