Dolgozunk, de mennyit?

Dolgozunk, de mennyit?
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – A jó munkahely ismérve, hogy soha nem él vissza a dolgozók alárendelt helyzetével.

Munkajoggal foglalkozó fórumokon a panaszokat olvasgatva tapasztalhatjuk, hogy sok munkáltató nem veszi figyelembe a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, de az is feltűnhet, hogy a munkavállalók sincsenek tisztában jogaikkal.

Elemi érdeke

A jó munkahelyek egyik ismérve, hogy betartják a munkavédelmi, munkaügyi szabályokat, tájékoztatják a munkavállalókat jogaikról, és nem élnek vissza a dolgozó alárendelt helyzetével. A tudatos, felkészült munkavállaló sokkal jobban tud érvelni jogai védelmében, ha vitás szituációba kerül. Elemi érdeke, hogy ismerje a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, képes legyen leellenőrizni, hogy munkáltatója jogszerűen osztja-e be az adott munkára, nem követel-e szabálytalanul több munkát, és hogy a bérét megfelelően számolja-e ki. Az egyik legkritikusabb terület a rendkívüli munka, köznapi nevén a túlóra. A munkaviszony többnyire napi nyolcórás munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a napi munkaidő rendjéről.

Fogalmuk sincs

Számos alkalmazott nem tudja, hogy egy nap hány óra plusz munkára kötelezhetik, hogy ezt milyen rendszerességgel kérheti tőle munkáltatója, illetve ha neki ez nem felel meg, akkor milyen jogai vannak ezt érvényesíteni. Sokan sérelmezik azt is, hogy a munkáltató nem fizeti ki a többletmunkáért járó pénzt. A munkáltató nem élhet vissza jogaival, aránytalan sérelmet nem okozhat munkavállalóinak. A korlátlan túlóráztatás szabályellenes, egy évben ugyanis teljes napi munkaidő esetén összesen 250 óra rendkívüli munka rendelhető el, valamint 12 óránál hosszabb ideig senki sem köteles egy nap dolgozni (kivéve a készenléti munkakörökben foglalkoztatottakat). Nem korlátozott azonban a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. A munkavállalót rendkívüli munkavégzés esetén a rendes munkaidőre járó munkabéren felüli bérpótlék illeti meg, amit bizonyos esetekben szabadidővel is meg lehet váltani.

HBN








hirdetés