DK: fél évszázada nem látott károkat okozott a kormány gazdaságpolitikája
Bauer Tamás alelnök pénteken a DK kormányértékelő sajtótájékoztató-sorozatát megkezdve a nemzetgazdasági tárca tevékenységéről szólva azt mondta: a hatvanas évek óta a kormányok gazdaságpolitikáját a fokozatos nyitás jellemezte, az ország egyre közelebb került a világpiacokhoz, az európai gazdasághoz. Véleménye szerint ezzel szakított a protekcionista politikát folytató Orbán-kormány, amely a bankadóval, az ágazati különadókkal és a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének lehetőségével szembefordult az ország fontos gazdasági partnereivel, ez pedig a befektetések és a növekedés leállásához vezetett.
A politikus szerint az elmúlt ötven év decentralizációs, majd privatizációs politikájával is szakított az Orbán-kormány, és helyette értelmetlen államosításba kezdett. Értelmetlennek nevezte az orosz tulajdonú Mol-részvények visszavásárlását, a Rába-részvények megvételét, mint ahogyan egy állami tulajdonú – a Magyar Posta és a Magyar Villamos Művek konzorciumaként működő – mobiltelefon-társaság létrehozását is. Az utóbbival kapcsolatban azt mondta, ilyen sehol sincs az Európai Unióban.
Bauer Tamás hozzátette: az első Orbán- és a Medgyessy-kormány is hibázott, amikor túlköltekezett, de az említettekhez hasonló hibát nem követtek el. Ráadásul – folytatta – a mostani Fidesz-kormány is csak látszólag szorítja le a hiányt, valójában ezt olyan káros, a jövőt felélő módszerekkel teszi, mint a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása.
Szűcs Erika független országgyűlési képviselő, aki a második Gyurcsány-kormányban szociális és munkaügyi miniszter volt, arról beszélt: az értelmetlen államosítások mellett a kormány épp azokon a területeken, a jóléti rendszerekben csökkenti az állami szerepvállalást, ahol szükség lenne rá.
Kitért arra, hogy a foglalkoztatottak száma tavaly csak kismértékben emelkedett 2010-hez képest, a második félévben pedig voltaképpen stagnált, és bár az álláskeresők száma 39 ezerrel kevesebb lett, a munkanélküliségi ráta továbbra is 10 százalék feletti. Megjegyezte, hogy munkaerő-piaci élénkülés a fejlettebb dunántúli és közép-magyarországi területeken történt, Kelet-Magyarországon nem javult a helyzet.
A DK-s politikus bírálta az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert, amelynek hatását szerinte jól jellemzi, hogy a közszférában dolgozók 45 százalékának bérkompenzációt kellett kérnie, hogy megőrizze fizetésének nominálértékét.
Szűcs Erika arról is beszélt, hogy a minimálbéremelés tovább csökkentheti a foglalkoztatottságot, illetve hogy az idén olyan szociális katasztrófa fenyeget, amely elkerülhető lett volna, ha a kormány az egykulcsos adóval nem csoportosít át 500 milliárd forintot az alacsony keresetűektől a jómódúakhoz.
Mint mondta, szégyen, hogy a kormányt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmezteti arra, hogy jövedelempolitikáján szociális okból változtatnia kellene.
A DK a pártelnök Gyurcsány Ferenc február 21-i évértékelő beszédéig a minisztériumok elmúlt évi munkáját egyesével, sajtótájékoztatón értékeli.
- MTI -
