Díszpolgárok: Orosz István, Péterffy Árpád

Debrecen – A történész és a szívsebész, két emeritus professzor vette át délelőtt a városházán a díszpolgári címet Kósa Lajos polgármestertől. Pro Urbe elismerésben részesült Boda István és Dezső Zsigmond.  Video

I. Lipót magyar király 1693. április 11-én adományozta Debrecennek azt a kiváltságlevelet, melyben a várost szabad királyi városi rangra emelte.

Debrecen önkormányzata e napon hagyományosan díszpol-gári címet, Pro Urbe, Mecénás és Sajtódíjakat, illetve Kölcsey Ferenc ösztöndíjat adományoz.

Debrecen Közgyűlése 1991-ben alkotott rendeletével „Debrecen Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető címet alapított.

A cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik a város és lakossága érdekében példamutatóan munkálkodtak.

Ezzel ismeri el azok életművét, akik maradandót alkottak és ezzel hozzájárultak

Debrecen szellemi és anyagi gyarapodásához. E címmel tüntethető ki az a személy, aki városunk nemzetközi hírnevét tovább erősítette.

A képviselő-testület idén e kitüntető címet adományozta dr. Orosz István történész, professzor emeritusnak és dr. Péterffy Árpád szívsebész, professzor emeritus egyetemi tanárnak.

Orosz István (1935) magyar-történelem szakos diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte; 1958-ban lett az egyetem doktora, 1985-ben egyetemi tanár, 2004-ben pedig az MTA levelező tagja.

Pályafutása helyszínein, a Debreceni Egyetemen, valamint az ELTE-n magas színvonalú oktatói és tudományos tevékenységének köszönhetően nagy megbecsülés övezi.

Egyetemes történelmet, művelődés-, társadalom- és gazdaságtörténetet oktatott; s ma is rendszeresen tart órákat. Közel 200 tudományos munkájára kortársai több mint 750 esetben hivatkoztak. Tanszékvezetőként, dékánként, rektor-helyettesként, a Történelmi Intézet igazgatójaként is méltán vívott ki elismerést. 1990-1994 között önkormányzati, majd 1994-1998 között országgyűlési képviselőként szintén az oktatásügyet szolgálta.

Több tudományos ismeretterjesztő folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, jelenleg az Agrártörténeti Szemle főszerkesztője, továbbá a Magyar Történelmi Társulat országos elnöke.

Az Ady Akadémia elnökeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a határon túli magyar tudományosság utánpótlásának biztosításában. Az önkormányzat a magyar történettudomány méltán elismert személyiségét 1995-ben Csokonai-díjjal tüntette ki.A díszpolgári cím adományozásával a Közgyűlés kiemelkedő tudományos, oktatói, közéleti munkásságát kívánja elismerni.

Péterffy Árpád (1938), aki az idén töltötte be 70. életévét, Kolozsváron született, orvosi diplomáját a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerezte meg. 1968-ban Svédországban telepedett le, ahol svéd orvosi diplomát, majd mellkas- és szívsebészeti, illetve általános sebészeti szakképesítést szerzett.

Doktori értekezését 1980-ban a stockholmi Karolinska Intézetben védte meg, ugyanitt habilitált és szerzett magántanári minősítést a mellkas- és szívsebészet szakterületen. Azzal a kifejezett céllal, hogy városunkban meghonosítsa és fejlessze a modern szívsebészetet, 1983-ban kinevezést kapott a DOTE II. számú Sebészeti Klinikájára, majd 1986-ban az önállósult Szívsebészeti Klinika igazgatója lett.

A klinika új épületét 1993-ban adták át, melyet ma már – mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatókat tekintve – az ország vezető szívsebészeti központjaként jegyeznek. A kiváló szakembergárda segítségével számos új műtéti eljárást vezetett be, s a nyitott szívműtétek számának jelentős mértékű növekedése is tükrözi azt a felbecsülhetetlen értékű munkát, amit a debreceni és régióbeli betegekért végzett, illetőleg végez nagy odaadással, szakmai alázattal.

Az önkormányzat 1994-ben Hatvani-díjjal tüntette ki.A díszpolgári cím adományozásával a Közgyűlés kiemelkedő munkásságát kívánja elismerni.

A város érdekében kifejtett jelentős tevékenység elismeréseként „Pro Urbe” kitüntető díj adományozható azon természetes és jogi személynek, közösségnek, aki (amely) éveken keresztül munkálkodott a helyi társadalom javára az emberi tevékenység valamely területén.

Debrecen közgyűlése „Pro Urbe” kitüntető díjat adományozott Boda István újságíró, költő és Dezső Zsigmond vezető tervező, ügyvezető, a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara elnöke
részére

Boda István (1928), aki idén tölti be 80. évét, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar szakos diplomát. Egyetemista kora óta van jelen Debrecen kulturális életében. 1953-tól nyugdíjba vonulásáig a Hajdú-bihari Napló újságírója, rovatvezetője, majd főszerkesztő-helyettese volt. Riportjai, interjúi, esszéi és – napjainkban is rendszeresen megjelenő – kritikái hozzájárultak az olvasók ízlésvilágának formálásához.

Versesköteteit (Féltem a világot, Égi meghívó, Magamnak fütyörészek, Mint a vándorló madarak, Tétova Ikaruszok), antológiáit és „Angyal áll az ajtó előtt” című regényét sokan olvassák.

Az országosan elismert költő, újságíró munkássága során számtalanszor foglalta versbe Debrecen értékeit és tett tanúbizonyságot a város iránti szeretetéről. Művei gyakran jelentek meg az Alföld folyóiratban s szerepelnek irodalmi- és előadóesteken, valamint szavalóversenyeken.

Többször írt a Városi Könyvtár életéhez kapcsolódó cikkeket, verseket, elősegítve ezzel az olvasáskultúra népszerűsítését és a könyvtár szakmai munkáját. A hozzá eljuttatott írásokról minden esetben nagy türelemmel, hozzáértéssel és segítő szándékkal mond véleményt.
A közgyűlés újságírói, írói – költői munkássága elismeréseként adományozza részére Debrecen Város Pro Urbe díját.

Dezső Zsigmond (1959) okleveles építőmérnök pályáját 1983-ban a Kelettervnél kezdte, 1997-től napjainkig pedig a Hydrastat Kft. ügyvezetője, vezető statikusa. Tartószerkezeti vezető tervezőként, szakértőként nem csak Debrecen, hanem az ország egész területén kiemelkedőt alkotott eddigi életpályája során, amit három díjjal ismert el a szakmai közönség.

Debrecen épített környezetére meghatározó befolyást gyakorló munkái közül megemlíthető a Városi Fedett Uszoda, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, a Kölcsey Központ, illetve a készülő Fórum épületegyüttes. Tervezési munkái mellett komoly szakértői feladatokat látott el, és számos ismert épület felújításában vett részt; ezen túl számottevő szakmai közéleti tevékenységet folytat: a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara elnöke, valamint a DAB Építési Munkabizottságának tagja.

Elismertségét az is fémjelzi, hogy a Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság munkatársai a mentési, veszély-elhárítási munkák végzésénél rendszeresen igénybe veszik szaktudását. Mindemellett meghatározó szerepet vállalt a város vívósportjának újjáélesztésében, népszerűsítésében, eredményesebbé tételében.
Debrecen épített környezetére meghatározó befolyást gyakorló tervezői munkássága, valamint városunk vívósportjának fellendítésért végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként adományozza részére a Közgyűlés Debrecen Város Pro Urbe díját.

„Debrecen Város Mecénása” díj adományozható a város gyarapodását, fejlődését szolgáló, ellenszolgáltatás nélküli, jelentős anyagi támogatás elismeréseként.

A város közgyűlése „Debrecen Város Mecénása” díjat adományozott Horváth Sándor vállalkozó és Pocsai József Attila ügyvezető igazgató részére.

Horváth Sándor (1954) mind városunkban, mind a régióban szakmailag elismert vállalkozó, akinek növényei évek óta díszítik Debrecent, s amelyek méltán jutnak el a környező megyékbe, valamint nagyvárosokba is. Több éve fő lebonyolítója a sikeres és közkedvelt egynyári virágakcióknak, melyek alkalmával készségesen ajándékoz dísznövényeket a közterületek díszítésére, továbbá a városi civil szervezeteknek.

Mindemellett dekorációs zöldnövények, egynyári virágok formájában rendszeresen nyújt ellenszolgáltatás nélküli, lehetőségeihez képest jelentős támogatást mind Debrecen nagyrendezvényei, a Virágkarnevál, a Farmer Expo lebonyolításához, mind önkormányzati intézmények részére. A Főnix Csarnokban megtartott (elsősorban) sporteseményeken pedig – önzetlen adományozásának köszönhetően – a közönség rendszeresen gyönyörködhet növény-kompozícióiban.

A várossal kiegyensúlyozott, példaértékű kapcsolatot kialakító és ápoló vállalkozó nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Debrecen a virágok városa lehessen; neve szorosan összefügg a Tiszta Virágos Debrecenért mozgalommal. Munkáját magas színvonalon végzi, bármikor készséggel nyújt szaktanácsokat a hozzá fordulóknak.

A közgyűlés a város gyarapodását, szépítését szolgáló értékes támogatását kívánja elismerni a Debrecen Város Mecénása díj adományozásával.

Pocsai József Attila (1955) felsőfokú tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte, történelem-közművelődés szakon. Egyetemi évei alatt – s azt követően még egy ideig – műsorvezetőként dolgozott, emellett nyert országos vers- és prózamondó versenyt is.

 Az egyetem elvégzését követően ifjúsági park vezetőként és művelődési ház igazgató-helyettesként kezdte pályáját. Néhány évvel később vállalkozásba fogott, saját céget alapított, ami egy idő után sikeres cégcsoporttá vált. Ma már közel 600 embernek ad munkát.

Az üzleti életben elért kiemelkedő eredményei mellett meghatározó szerepet tölt be a város sportéletében is: 2006-ban többségi tulajdonrészt szerzett a DVSC női kézilabdacsapatát működtető gazdasági társaságban azzal a céllal, hogy egy meghatározó hazai, de az európai porondon is komoly tényezőnek számító csapatot alakítson ki. Cégcsoportjai révén jelentős anyagi támogatást nyújt több sportszervezetnek és közhasznú alapítványnak.

Sikeres, városunk gyarapodásban szerepet vállaló üzleti tevékenysége, valamint a női kézilabda sport és több sportág támogatásának elismeréseként a Közgyűlés Debrecen Város Mecénása díjat adományoz részére.

„Debrecen Város Sajtódíja” adományozható az elektronikus vagy írott sajtóban dolgozó újságírónak, a városról való objektív tájékoztatás, a város népszerűsítése, az elért eredmények publikálása terén nyújtott kiemelkedő és magas színvonalú tevékenysége elismeréseként.

Idén a „Debrecen Város Sajtódíja” elismerést R. Simor Katalin újságíró kapta.

R. Simor Katalin a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-közművelődés szakán végzett, később a MUOSZ Bálint György Újságíró Iskoláján szerzett másoddiplomát. 1987 és 1990 között a Hajdú-bihari Napló, majd a Debreceni Krónika munkatársa. 1990-től 1998-ig a Debreceni Városi Televízió szerkesztő-riportere és műsorvezetője.

Részt vett a televízió műsorszerkezetének kialakításában, a Közérzet című kulturális-közéleti magazin elindításában. „Szabadúszó” újságíróként szerteágazó tevékenységet folytat, évekig a megyei napilap külső munkatársaként dolgozott, két évig a Debreceni Vízmű Rt. PR-menedzsere volt, a rádiózás alapjait pedig a Magyar Rádió debreceni stúdiójában sajátította el. Jelenleg a Friss Rádió kulturális műsorainak és az Alföld Televízió hetente jelentkező, Galéria című művészeti magazinjának szerkesztője. A debreceni média valamennyi területén szerzett tapasztalatot.

Oktat a nyíregyházi főiskola intézményi kommunikátor szakán. Rendszeresen közreműködik a város rendezvényein. Tudósításaiban, riportjaiban, műsoraiban elsősorban Debrecen kulturális és művészeti életét, alkotóit mutatja be magas színvonalon.

Életét, munkáját elkötelezett lokálpatriotizmus jellemzi. Hazulról hozott kimagasló kifejezés- és beszédkultúrája segítette választott pályáján.
A Közgyűlés a város sajtódíját sokoldalú, Debrecen kulturális és művészeti életének bemutatásáért végzett kiemelkedő újságírói munkájának elismeréseként adományozza.

A Közgyűlés a Kölcsey Ferenc művészeti ösztöndíjat évente egy személy vagy közösség részére adományozza. A pályázati felhívás az ösztöndíj célját az alábbiakban jelölte meg: Debrecenről szóló, a város kulturális értékeihez kötődő, azokat gazdagító alkotás létrejöttének ösztönzése, amely lehetőséget teremt alkotóművészek, csoportok számára, hogy kifejezzék kötődésüket városunkhoz.

A közgyűlése Kölcsey Ferenc ösztöndíjat adományozott a Debreceni Kodály Kórusnak, Kocsár Miklós jubileumi szerzői estjének létrehozására, amelynek keretében a kórus a szerző új művét is bemutatja.

A Debreceni Kodály Kórus a magyar és európai zenekultúra kimagasló értékei között tartja számon a szakma és a zenekritika. A Gulyás György által 1955-ben alapított együttes 1971-ben lett hivatásos kórus. Fenntartója Debrecen Város Önkormányzata.

A Kórus repertoárja igen gazdag: a kíséretnélküli, a cappella művektől a zeneirodalom legjelentősebb oratórikus művein át a legújabb kortárs kompozíciókig terjed. Középpontban a névadó, Kodály Zoltán művei állnak. A Debreceni Kodály Kórus eddigi működése során a világ 40 országában öregbítette a magyar zene hírnevét. Nagy sikereit számos kitüntetéssel jutalmazták (Csokonai, Artisjus, Bartók Béla – Pásztory Ditta, Kölcsey, Magyar Örökség, Bartók Emlék díjak, Pro Arte Hungarica).

KOCSÁR MIKLÓS zeneszerző 1933. december 21-én született Debrecenben. Munkásságát számos díjjal tüntették ki, legutóbb 2000-ben, Kossuth – díjjal. Pályája a kamarazenéből indult ki, kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres szólódarabokat írt.

Ünnepelt kórusszerző, kórusműveit többnyire magyar költők verseire írta. Gyermekkari műveit Weöres Sándor verseire komponálta, női és vegyes kari alkotásait többek között Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre és Kányádi Sándor költeményeire.

A Debreceni Kodály Kórus, felkért közreműködőkkel, ünnepi hangverseny keretében szeretné köszönteni a zeneszerzőt 75. születésnapja alkalmából. Új mű megírására kérné fel, amely ezen a koncerten szólalna meg első ízben. A hangverseny második részében korábbi Kocsár- művek hangzanának fel, melyek előadásába bekapcsolódnának a város nem hivatásos kórusai is.

A szerző művei többször is felcsendültek Debrecenben s a Kórus felvételein, növelve és gazdagítva városunk kulturális értékeit. A Debreceni Filharmonikus Zenekar 2008. április 24-én adja elő „Szimfonikus ballada” című művét itthon, s ugyanezen koncertet a Művészetek Palotájában, Budapesten is eljátssza.