Disznóságokba rejtett hagyományok a Tisza partján

Akt.:
Disznóságokba rejtett hagyományok a Tisza partján
Tiszafüred – Ezt jól kifőzték; hajdú-bihari csapatok randevúztak a Tisza parti disznótoros és pálinkafesztiválon.

Bár az első alkalommal rendezte meg a Tisza-tó fővárosa a gasztronómiai fesztivált, ez azonban cseppet sem látszott az eseményen, hiszen szerte a térségből sok csapat – szám szerint huszonhárom – nevezett a hagyományőrző eseményre, illetve a programok sora, a találkozó hangulata mind-mind arra utalt, mintha már a sokadik ilyen jellegű fesztivált rendezné Tiszafüred. A Thermal Campingben szombaton megtartott egész napos fesztiválon megválasztották a város pálinkáját, megsütötték a város malacát, továbbá egész nap élőzene és gyermekprogramok is szórakoztatták a vendégeket.

Több sertéshúst eszünk

Az eseményt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg, kiemelve a fesztivál hasznosságát, szórakoztató voltát és hagyományőrző jellegét. Majd arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban hazánkban két kilogrammal emelkedett a sertéshús fogyasztás fejenként és éves szinten.

– Hagyományőrzés és gasztronómia, felelevenítjük a vidéki élet tradícióit – ezt már Ujvári Imre polgármester mondta köszöntőjében, majd azzal folytatta, hogy a város törekvése szerint program kínálatával az év minden időszakában szeretne vonzó idegenforgalmi célpont lenni. Ennek jegyében indították útjára a disznótoros- és pálinkafesztivált.

Nagy Gyula kettős szerepe

A megnyitó után a nagyszínpadon egymást váltották a hagyományőrző együttesek, a camping területén pedig a csapatok a számukra kijelölt helyen készítették a disznótoros finomságokat. Ételek illata, a munka zöngéjét elfedő népzene hangja, a népi motívumokkal ékesített főzőhelyek látványa töltötte ki a fesztivál színhelyét délelőtt. A helyszínen sétálva számos hajdú-bihari csapattal is találkoztunk. A Nyíradonyi Polgárőrök közösségénél Nagy Gyulával, a megyénkszerte ismert halászléfőző mesterrel futottunk össze.

Fotók: Kovács Péter Fotók: Kovács Péter ©

– A rendezők meghívtak a disznótoros fesztiválra azután, hogy a nyáron megnyertem a halasnapok halászléfőző versenyét. Egyébként kettős minőségben vagyok itt, három csapatot is hoztam, a polgárőrök mellett a Debreceni Öregfináncokat és a nyírábrányi polgármesteri hivatal gárdáját, no meg a pálinkaverseny zsűrijének vezetésével is megbíztak a rendezők. A disznótorról annyit, hogy sok gasztronómiai eseményen megfordultam már, de ehhez hasonló szervezettségűvel kevéssel találkoztam. Csapatonként befizetünk 8 ezer forintot, ezért kapunk helyet, egy fél sertést, teljes disznóbelsőt. A versenykiírás szerint kötelező főznünk orjalevest, toroskáposztát, valamint készítünk sültpecsenyét, hurkát és kolbászt. Aki kér valamelyik ételünkből, annak az ötszáz forintos belépőként szolgáló kóstolójegy ellenében adunk egy adag ételt; egy kóstolójegyért pedig a csapat kap egy százast. A pálinkaversenybe 27 minta érkezett; szín, íz, tisztaság, illat és harmónia a sorrendbe állítás szempontja.

“Tengerimalacot készítünk”

Néhány sátorral odébb az Egyeki Tűzkakasok csapata szorgoskodik. – Nekünk messze van Debrecen, és ha akármi bajunk van, Tiszafüredre szaladunk át, a tűzoltóságunk pedig nem a hajdú-biharihoz, hanem a Jász-Nagykun-Szolnok megyeihez tartozik. A négyféle kötelező ételen kívül abárolt szalonnát és egyeki módra rántott húst készítünk. Utóbbit titkos recept alapján, annyit azonban elárulunk, hogy a húst tejben áztatjuk, és a panírba keverünk különböző fűszereket – árulja el gyökér László és Szanyi Zoltán.

A szomszédságukban a Nyírábrányiak teszik a dolgukat. Kisbusszal érkeztek és mint mondják, szívesen járnak gasztronómiai fesztiválokra. Tőkés Anita halkabb, Rápolti Áron harsányabb: – Faluhelyen két ünnep van, a karácsony és a disznótor. Az utóbbit hoztuk ide a Tisza partjára. Reggelire tokaszalonnát sütöttünk, a zsűri által kért ételeken kívül paprikás cigánypecsenyét is készítünk. Tálas Tibor szakácsmesterünk éppen a toroskáposztát keveri.

Rögtön a bejárat mellett a Hortobágyi Halgazdaság ötfős csapata munkálkodik. – Tengerimalacot készítünk! – viccelődik Kapusi Attila, majd komolyra fordítottja a szót. – Szóltak, hogy lehet jönni a tiszafüredi fesztiválra. Ha meghívtak bennünket, természetesen eljöttünk, hiszen a Hortobágy idáig ér, halakkal foglalkozunk, a Tiszában pedig abból sok van. Ha jövőre meghívnak minket, akkor is jövünk.

HBN-KZS



A hajdú-bihari csapatokkal beszélgetve természetesen kíváncsiak voltunk a füredi disznótoroson készített ételeik receptjeire is. Ezek egy része – hangsúlyozták – titkos, tehát ki nem adják, hiszen egyedi és attól értékes, szeretnék újabb és újabb disznótoros fesztiválon elkészíteni. Aki pedig hajlandó volt elárulni, pontos adagolást nem tudott mondani, hiszen, aki tud főzni, az “szemre”, “ízre” érzékeli, hogy mi az, ami még kell az ételbe. Ezek ismeretében adunk közre két receptet.

Egyeki toroskáposzta

Az apróra vágott húst hagymás zsírba felkészítjük, majd fehér állagúra pirítjuk. Ehhez tesszük az árpagyönygyével elkevert savanyított aprókáposztát. Ezt pirospaprikával, sóval és borssal ízlés szerint főszerezzük. Ha szükséges, vizet adunk hozzá és lassú tűzön összefőzzük. A hús és a káposztásárpagyöngye aránya egyharmad, kétharmad, de aki húsosabban szereti, akár fele-arányban is vegyítheti az étel fő alkotórészeit. A fűszereket pedig egyéni ízlés szerint keverjük hozzá úgy, hogy ízben és színben harmonizáljon.

Nyírábrányiak oldalas rózsában tálalt toroskáposztája

Zsíron ropogósra sütjük a beirdalt, porcos oldalas szeleteket. Az ízesítéséhez apróra vágott vöröshagyma, bors só és fűszerkömény szükséges. A ropogósra sült szeletek két végét összetűzzük, ezzel kapja meg a kerek formáját. A toroskáposztát pedig minden tájegység, minden helység a maga szokása szerint elkészíti és az oldalasrózsába helyezve tálalja.