Diákroham az albérletekért Debrecenben is

Akt.:
Diákroham az albérletekért Debrecenben is
Debrecen – Lökést adhatnak a felsőoktatásban tanuló hallgatók az egyetemi városok albérleti piacának.

A felvételi ponthatárok kihirdetésével elindult az egyetemisták és főiskolások albérletkeresése, ami érezhető lökést adhat az egyetemi városok albérleti piacának – tájékoztatta a Naplót az OTP Ingatlanpont. A diákoknál a lakbér, valamint az egyetem és a belváros közelsége az elsődleges szempont, és általában azokat az 1,5-2 szobás lakásokat keresik, amelyeket várostól függően havi 35-60 ezer forinttól tudnak bérelni. Budapesten kezd magához térni az albérleti piac, Győrben a gyári munkásokkal versenyeznek a hallgatók a szálláshelyekért, Debrecenben, Pécsett és Szegeden pedig a külföldi diákokat célozzák meg először a drágább ingatlanokkal a tulajdonosok. A ponthatárok kihirdetésével nagyjából nyolcvanezer felsőoktatásba jelentkező fiatal sorsa dőlt el, a felvett hallgatók számára az örömködés után az egyik első teendő a lakhatásuk biztosítása. A nagyvárosokban jellemző, hogy már július végén-augusztus elején elkelnek a legjobb adottságú, frekventált helyen lévő, az egyetemhez és a belvároshoz közeli, 1,5-2-3 szobás, alacsony rezsijű téglalakások. De vajon idén is így van ez?

Főbérlővel nem szívesen

Manapság már ritka, hogy valaki főbérlővel együtt béreljen szobát egy lakásban, inkább az a jellemző, hogy többen összeállnak, és közösen bérelnek lakást. Az egyetemisták választási szempontjai között elsődlegesnek a bérleti díj és a várható rezsiköltség számít, valamint az egyetem és a belváros közelsége – előbbi a tanulás, utóbbi a szórakozás miatt.

Debrecenben befagytak…

Egyre erőteljesebb igény van a fiatalosan berendezett lakásokra, és manapság már az internetkapcsolat megléte is fontos tényezővé vált az albérletet keresők szemében. A külföldi diákok választása már gyakrabban magasabb bérleti díjú, új építésű, vagy néhány éve épült ingatlanra esik, hiszen kevésbé árérzékenyek, és nagyobb szerepet kap a döntésükben az, hogy rendezett házban, kellemes környéken lévő lakást béreljenek otthonuknak. Budapesten a külső pesti kerületek kivételével szinte bárhol szívesen vesznek ki albérletet a hallgatók, mivel szétszórtan helyezkednek el a különböző egyetemek és főiskolák.

A körülbelül 30 ezer hallgatót számoló Debrecenben az árak jó pár éve befagytak, jellemzően havi 40-60 ezer forint körüli összegért lehet 1-2 szobás, átlagos felszereltségű lakást találni az albérleti piacon. A város kedvelt részeinek az egyetemhez közel eső részek számítanak, például Nagyerdő, Sestakert, illetve Újkert keleti része. Az utóbbi időkben azonban megjelentek a kínálati piacon a nagy értékű ingatlanok is, amelyeket tulajdonosaik azért adnak ki, hogy megbirkózzanak a megnövekedett törlesztő részlettel. Az ilyen, általában 100 négyzetméternél is nagyobb, zömében a Nagyerdő és a belváros környékén lévő házakat elsősorban a külföldi, arab-perzsa-afrikai diákok veszik ki, akik hajlandók kifizetni az akár 150 ezer forintot meghaladó havi bérleti díjat.

Ugyanazt olcsóbban

Győrben nagyon pörög az albérleti piac, a lakások forgási sebessége hónapon belüli, a városban gyakorlatilag az Audi gyárában és beszállítóinál dolgozó munkások versenyeznek az egyetemistákkal az albérletekért. Elsősorban az olcsó, 1,5-2 szobás panellakások keresettek az egyetem szomszédságában, ezeket állapottól és alapterülettől függően 45-60 ezer forinttól lehet kibérelni. Az árak színvonala az évről-évre növekvő keresletnek köszönhetően már elérte a válság előtti szintet.

A pécsi egyetemisták száma mintegy 30 ezer fő, átlagosan 4 százalékuk külföldi diák. Az elmúlt években több kollégium is bezárt renoválás miatt, így jóval több albérletre volt igény, mint általában. Jelenleg Pécsett túlkínálat van az albérletekből, ami az árakban is megmutatkozik. Jelzi ezt, hogy míg korábban egy 60 négyzetméter körüli, viszonylag jól felszerelt, jó állapotú lakást 70-80 ezerért is ki lehetett adni, addig ugyanezért manapság már csak 55-60 ezer forintot hajlandók kifizetni az albérlők.

HBN-PA

 

A Tisza partján

Szegeden nagyságrendileg 30 ezren tanulnak, ami jelentős hatással van az albérleti piacra. Az egyetemisták az intézményekhez közeli, egyedi fűtésű, 1,5, 2, vagy 3 külön nyíló szobával rendelkező, alacsony bérleti díjú téglalakásokat keresik, amelyeket többen vesznek ki. Ugyanakkor mivel a városnak nagyon jó a tömegközlekedése, az intézményektől távolabbi lakásokat is elég jó eséllyel ki lehet adni. Természetesen Szegeden is jelentős a külföldiek aránya, ők a magasabb kategóriájú – jobban gépesített, színvonalas berendezéssel ellátott – albérleteket keresik.

 

Albérelti díjak/Ft

Budapest: 60-80 ezer

Debrecen: 40-60 ezer

Győr: 45-60 ezer

Pécs: 55-60 ezer

Szeged: 40-60 ezer

 

Ön szerint milyen az ideális albérlet?

 – Ez elsősorban árfüggő, azonban vannak olyan apróságok, amik könnyen negatív, illetve pozitív irányba befolyásolják választásunk. Előnyt jelenthet, ha külön szobánk van, ami kollégium esetén nem valósítható meg, illetve szerencsésebb, ha albérletben a főbérlő nélkül lakhatunk, de az internet-hozzáférés is szükséges, bármit választunk – sorolta Borsos Lajos.

Hajdú Sára mindkétfajta szálláson lakott már, de számára a kollégium bizonyult kellemesebbnek: – A koliban jó, hogy nagyobb társaságban vagyunk, főleg kezdetben, mivel így több emberrel ismerkedhetünk meg.

– Én inkább az albérletet választanám, de figyelnék rá, milyen típusú a fűtés, és legyen a közelben szórakozóhely is – érvelt Kurilla Tünde.

– Szeretem a közösséget, ha sok emberrel vagyok körülvéve, jó, ha zajlik az élet, ez pedig a kolik sajátja – fogalmazott Tóth Emese.

– A megközelíthetőség az egyik legfontosabb szempont. Legyen közel az egyetemhez, vagy tömegközlekedéssel könnyen és gyorsan el tudjunk jutni, albérlet esetén előny, ha a rezsit külön kell állni, így jobban tudunk spórolni – hallhattuk Vajda Anitától.

– Az albérlet jobb, mert nagyobb szabadságérzetet ad, össze tudok költözni a barátaimmal, de legyen jó tágas – fejtette ki Kovács Martin.