Depresszión tünetet és betegséget egyaránt értünk

Akt.:
Depresszión tünetet és betegséget egyaránt értünk
© Fotó: Archív
Debrecen – Tünetként lehangoltságot jelent, betegségként pedig azt a tünetcsoportot, aminek a legfontosabb tünete a hangulat zavara. Sok szenvedést és átmeneti vagy tartós munkaképtelenséget okoz a depresszió. Meglepően gyakori probléma és a gyakorisága növekszik.

Ok, tünetek, súlyosság és lefolyás szerint sokféle dep­resszió van. Feltűnő a kedvetlenség, lehangoltság, az érdeklődés és öröm hiánya, a reménytelenség, az aktivitás, energia csökkenése. A depresszió sötét szemüvegén át mindent rosszabbnak lát az egyén, saját magát, a képességeit, az egészségi állapotát, a kilátásait, másokat, az egész világot. A gondolkodást is megváltoztatja a depresszió, bűntudat, önvádlások jelentkeznek. Gyakran jelentkeznek öngyilkossági késztetések. Megváltozik a beteg arckifejezése, beszéde, testtartása, mozgása, járása. Testi tünetek is együtt járhatnak a depresszióval, az étvágy csökkenése, testsúlyváltozás, kínzó alvászavar, a szexuális érdeklődés és aktivitás csökkenése vagy megszűnése.

Bipoláris zavar

Van, amikor családi és/vagy munkahelyi problémák, anyagi nehézségek előzik meg a depressziót, de van, amikor nincs magyarázat a depresszió jelentkezésére. Előfordulhat más betegség következményeként (pl. agydaganat, stroke, hormonzavar vagy belgyógyászati betegség). Van olyan típusa a hangulatzavarnak, amikor a kóros felhangoltsággal és hiperaktivitással járó időszakok váltakoznak a nyomott hangulattal és passzivitással járó időszakokkal. Ez a bipoláris (kétpólusú) zavar.

Sokan azt hiszik, hogy a dep­resszió csak másokat érint, sőt, a depressziós egyéneket okolják a betegségükért. Pedig a depresszió bárkit utolérhet.

A kiváltó okok megfelelően a kezelés is többféle lehet. A gyógyszeres kezelés nem olyan, mint a láz vagy a fájdalom kezelése. Nemcsak a tünetek megszüntetésére irányul a kezelés, hanem a következő depressziós időszak megelőzésére is. Így tünetmentes állapotban is évekig kell szedni a hangulatjavító vagy hangulatstabilizáló gyógyszereket. A tévhiedelmekkel ellentétben ezek a gyógyszerek nem károsítják az agyat, nem alakul ki függőség irántuk és a mellékhatásaik sem veszélyesek. Hatékony lehet az elektrosokk kezelés is.

Árthatunk a betegnek azzal a laikus tanáccsal, hogy „Szedje össze magát!”. Ugyanis erre a depressziós beteg általában képtelen. Ugyanilyen káros, ha arra biztatjuk, hogy menjen társaságba, kapcsolódjon ki. Ez is nagy nehézséget okoz a páciensnek. Időnként kórházi kezelés is szükséges lehet.

HBN​



Sporthírek






hirdetés