Deloitte: a vezető tisztviselők is pórul járhatnak, ha büntet a NAV

Budapest – Egyre gyakrabban merül fel a vezető tisztségviselők felelősségre vonása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által megállapított adótartozásokért, és a jövőre hatályba lépő jogszabályok tovább nehezítik a dolgukat – hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A NAV az adótartozások behajtása érdekében, a gazdasági társaság pedig a gondatlan ügyvezetésből eredő károk megtérítése iránt léphet fel a vezető tisztségviselőkkel szemben. A NAV általi végrehajtásra csak kivételesen van lehetőség, tipikusan akkor, ha a vezető tisztségviselő előre látja, hogy a társaság nem fogja tudni befizetni adótartozásait, mégsem a NAV – mint hitelező – érdekeinek a szem előtt tartásával jár el. Tavaly tavasszal több mint 500 ilyen tárgyú eljárás volt folyamatban.

A Kúria idén kiadott joggyakorlat-elemző véleménye szerint a NAV által a vezető tisztségviselőkkel szemben indított végrehajtási eljárások általában nagyobb sikerrel jártak, mint amikor más hitelezők indítottak ilyen eljárást, mert az adóhivatal részletes információkkal rendelkezik a vezető tisztségviselők ingó és ingatlan magánvagyonáról, azaz még az eljárás megindítása előtt hatékonyan fel tudja mérni a végrehajtás várható sikerét.

A vezető tisztségviselők az őket megbízó gazdasági társaságok által is felelősségre vonhatók, ha a NAV ellenőrzése során nem kellő gondossággal járnak el, vagy nem készítik fel a munkavállalókat a várható NAV ellenőrzésre.

Harcos Mihály, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje szerint az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozások az ellenőrzési eljárás alatt nem adnak át lényeges iratokat az adóhatóságnak, és az iratok csatolását a jogorvoslati eljárásban próbálják pótolni. Jövőre az adóhatóság az ilyen késve beadott iratokat visszautasíthatja, és ezzel a vállalkozás végleg eleshet a számára kedvező bizonyítékok felhasználásától.

Jövőre már csak kivételesen lesz lehetőség a NAV ellenőrzés során elkövetett hibák korrigálására, mert az új adóeljárási szabályok értelmében a fellebbezési eljárásban már nem lehet majd olyan új tényre és új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a vállalkozásnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő.

Új tények, bizonyítékok előadására a bíróság előtt sem lesz lehetőség, mert jövő évtől már csak az adóhatósági eljárás során feltárt és átadott bizonyítékokat fogja felülvizsgálni. Hiába derül tehát ki a bírósági perben, hogy a vállalkozás igazolni tudja az álláspontját, a késve előterjesztett bizonyítékokat a bíróság figyelmen kívül fogja hagyni – figyelmeztet a Deloitte.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés