December 19-től csak üvegházban lehet felhasználni a házi méhekre veszélyes neonikotinoidokat

Budapest – A házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt neonikotinod hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket az Európai Bizottság döntése alapján december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.

A Nébih az új előírásoknak megfelelően módosította a hazai növényvédőszer-engedélyeket.

A méhekre veszélyesnek ítélt neonikotinoid hatóanyagok – imidakloprid, klotianidin és tiametoxam – valamelyikét tartalmazó növényvédő szerek felhasználását először 2013-ban korlátozta az Európai Bizottság. Idén az EB további szigorításokat vezetett be a hatóanyagok felhasználását illetően.

A három hatóanyag valamelyikét tartalmazó szereket 2018. december 19-e után kizárólag zárt termesztő berendezésben, azaz üvegházban lehet felhasználni, és eddig az időpontig lehet szabadföldbe elvetni a kezelt magokat, például az őszi kalászosokat. December 19-e után a kezelt magokból fejlődő, illetve az üvegházban kezelt növényeket – beleértve a palántákat is – tilos lesz szabadföldre kiültetni.

A szigorítás számos növényvédő szert érint. Négy termék forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét visszavonták, további 21 készítmény engedélyéből pedig törölni kellett a szabadföldi felhasználásokat. Az érintett készítmények részletes listája elérhető a Nébih honlapján.

Az uniós bizottság korábban arról tájékoztatott, hogy a beporzó rovarok körében 10-ből egy faj a kihalás szélére került, a méh- és lepkefajoknak pedig mintegy harmada esetében a populáció csökkenése figyelhető meg. A beporzás létfontosságú természeti folyamat, amelyben a rovarok játsszák a főszerepet, közülük is elsősorban a méhek és a zengőlegyek, valamint a pillangók és a lepkék, egyes bogarak és más repülő rovarok. Az Európai Unió éves mezőgazdasági termelésének jelentős, közel 15 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) összértéket képviselő hányada tulajdonítható közvetlenül a beporzó rovarok teljesítményének.

– MTI –