Debrecennek még mindig fáj a sikertelen pályázat

Akt.:
Debrecen városa pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért
Debrecen városa pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – 2023-ban egy magyar és egy brit város viselheti a rangos címet, Debrecen már bejelentkezett.

2004 óta világ, s vele együtt Debrecen is sokat változott. Akkor nagyívű fejlesztési programot vázolt fel a város, meghatározó kulturális terek épültek, ezek újabbakkal egészülhetnek ki. Debrecen elérhetősége is sokat fejlődött, hiszen Európa számos nagyvárosából repülőgéppel is megközelíthető – így beszélt dr. Papp László polgármester a MODEM-ben tartott sajtótájékoztatóján az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címben rejlő lehetőségekről, amelyen a pályázaton való indulást is bejelentette.

Az elmondottakból kirajzolódik: sikeres pályázat esetén a MODEM, a Kölcsey Központ és a szabadtéri színpad, sőt akár még a Nagyerdei Stadion is nívós programokra számíthat. A tervezett infrastrukturális fejlesztéseket viszont később ismertetik, akárcsak a szakmai bizottság névsorát, amelynek feladata a pályázat kidolgozása lesz. Építenének a fiatalokra, őket szeretnék megszólítani.

Papp László előrevetítette: a pályázatban komoly szerepet kap a Csokonai Színház, amelynek a felújításához szükséges forrásról a Modern Városok program aláírásakor megegyeztek Orbán Viktor miniszterelnökkel. Emlékeztetett arra is, hogy elvi megállapodás született a kormánnyal a szerkezetkész Latinovits Színház befejezéséről, amely a magyar-román határon átnyúló programból kaphat támogatást. Úgy véli, a már működő infrastruktúrával és a fejlesztésekkel a város komoly esélyekkel indulhat a címért.


Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

A tájékoztatón részt vett Kósa Lajos korábbi polgármester, a Fidesz frakcióvezetője. Azt mondta, Magyarország vezető vidéki városa egyértelműen Debrecen. Fenntartható létesítményekre van szükség, a programba az agglomeráció településeit is be kell vonni. Úgy fogalmazott, Debrecen számos nemzetközi fórumon bizonyította, hogy ahol nincsenek „cinkelt lapok”, az általa pályázott versenyek többségének rendezési lehetőségét elnyerte, méltó az EKF-címre. Beszélt a 2004-ben sikertelen pályázatról és Pécsről. Szerinte a térségben futott négy kulturális főváros programból kettőt emlegetnek példaértékűként, a nagyszebenit, illetve a grazit, a pécsi a rendezési problémák miatt nem ilyen.

Párt- és képviselőtársa, Halász János, a Magyar Művészeti Akadémia felügyelő testületének elnöke szintén „odamondott” a pécsi pályázatnak. – 2004-2005-ben a szocialista kormány zsákmányként tekintett a címre, a mostani kormány viszont pályázatot hirdet, az elbírálását pedig egy nemzetközi szakértői testület végzi majd el – fogalmazott. A szintén fideszes országgyűlési képviselő Pósán László röviden azt mondta, a pályázat jó alkalom, hogy Kossuth szavait idézve a „legmagyarabb várost” Európa reflektorfényébe állítsák.

Balog Zoltán humánminiszter az előző héten Pécsen jelentette be, hogy 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosa magyar lesz, a másik pedig egy brit. Az MTI a kiválasztás folyamatáról azt írta, végső döntését 2018-ban nevezi meg egy nemzetközi, független szakértőkből álló zsűri, így városoknak három év áll rendelkezésre a felkészülésre. A pályázat majd két fordulós lesz, végső döntés Brüsszelben születik.

HBN-SZZSL, MTI


2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lehet Debrecen
Ismét pályázik Debrecen városa az Európa Kulturális Fővárosa címre – jelentette be péntek reggeli tájékoztatóján dr. Papp László polgármester a MODEM-ben.


Címkék: , ,







hirdetés