Debreceni tudás is hasznosul a kisvárdai agrárinnovációs kutatásokban

Akt.:
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – A Debreceni Egyetem (DE) mentorálásával az egészségiparra épülő agrárinnovációs kutatások kezdődnek a kisvárdai közösségi főiskolán – jelentették be a témában rendezett kétnapos tudományos ülés megnyitóján csütörtökön Debrecenben.


Belinszky Katalin, a Kisvárda Első Közösségi Főiskola Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: az új intézményi forma, a közösségi főiskola létrejöttével a hazai felsőoktatás hatalmas változásokon megy keresztül napjainkban.

Ebben a piaci kihívásokra is válaszoló kezdeményezésben a Debreceni Egyetem lesz Kisvárda mentora – tette hozzá, megemlítve, hogy a Kisvárdai Közösségi Főiskola tudományos fókuszában az egészségiparra épülő agrárinnováció áll, amely egy olyan alig tízéves orvosbiológiai fogalomra épül, mint a xenohormézis, vagyis a növényekben található speciális hatóanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásának a vizsgálata.

Fotó: unideb.hu Belinszky Katalin, a kisvárdai főiskola ügyvezetője | Fotó: unideb.hu ©

Belinszky Katalin felidézte, hogy az első közösségi képzőhelyek az 1900-as évek kezdetén Amerikában alakultak meg, Európában pedig a hollandiai Almérében bizonyították, hogy milyen hasznos a hátrányos helyzetű országrészek oktatásának a fejlesztése.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora a tudományos konferencia megnyitóján kiemelte: az új típusú felsőoktatási intézmény azon alapul, hogy a Debreceni Egyetem tudására szükség van a térségben, ezért a városi önkormányzat és a térség ipari szereplőinek igényeit figyelembe véve dolgozták ki a közösségi főiskola programját, amely a gyógyászat, az élelmiszertudomány, a mezőgazdaság és a turizmus határterületén helyezkedik el.

Szilvássy Zoltán professzor előadásában a xenohormézist, mint tudományos programot mutatta be. Kiemelte annak egyik mechanizmusát, a hőstresszet, amely elől egy növény – az állattal ellentétben – nem tud elhúzódni az árnyékba, ám olyan hatóanyagot fejleszt ki, ami megvédi a hőtől vagy éppen a kórokozóktól.

Erre a folyamatra példa a szőlőben termelődő növényi antibiotikum, a resveratrol. A kutatások bebizonyították, hogy aki olyan vörösbort iszik, amelyben sok van ebből a növényi antibiotikumból, az tovább él – mutatott rá a szakember.

A program keretében az Európa egyik legjobb termőföldjén, Kisvárda térségében termelt paprika kapszaicin hatóanyagának cukorbetegekre gyakorolt hatásait is kutatják fűzte hozzá.

Philip L. Hooper, a Coloradói Egyetem professzora, a xenohormézis elismert kutatója videoüzenetében mutatta be a szakterület gyökereit. Az amerikai professzor felidézte, hogy például a fűzfakéreg jótékony hatását már több ezer éve ismerik, Hippokratész is ajánlotta lázcsillapításra és a szülési fájdalom csökkentésére.

Vígh László akadémikus | Fotó: unideb.hu Vígh László akadémikus | Fotó: unideb.hu ©

Vígh László akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének kutatója a xenohormézis és az öregedés címmel tartott előadásában kiemelte: már számos olyan esetet dokumentáltak, amikor a növények különböző stresszhatásokra reagálva az orvoslásban is használható választ produkáltak.

A debreceni egyetemi tudást is hasznosító kisvárdai projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg – közölte az egyetemi sajtóiroda az MTI-vel.

– MTI –








hirdetés