Debreceni Törvényszék: még több pereskedés lesz

Ősz közepére megújul és más színt kap az épület
Ősz közepére megújul és más színt kap az épület - © Fotó: HBN
Debrecen – A felmérés szerint az újságírók úgy látják, a bírók tárgyilagosan, kellő távolságtartással dolgoznak.

Az eljárásjogi törvény változásai miatt nagy átalakuláson megy keresztül a közigazgatási bíráskodás, amely jövő januártól egy sor új elemmel bővül, létszámában és befolyásában is növekedik. A Debreceni Ítélőtábla első félévi ügyforgalmáról és a Debreceni Törvényszék munkájában bekövetkező változásokról Balla Lajos táblabírósági elnök és Kahler Ilona törvényszéki elnök beszélt. Mint elhangzott, október derekára elkészülhetnek a Debreceni Törvényszék mintegy 300 millió forintos felújításával, ennek során a Széchenyi utcai épület visszanyeri eredeti, terrakotta (vörösesbarna) színét.

Nem tetszik a tábla? Per!

Utóbbi emlékeztetett: a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jelen formájában 2013-ban állt fel, a szakmai munkát összefogó speciális kollégiumi rendszerrel. A törvényszék alatt működő szervezet Kahler Ilona szavai szerint hatékonyan, eredményesen, időszerűen dolgozik, annyira, hogy a helyi közigazgatási bíróság az ítéletek időszerűségében európai léptékben negyedik.

– Valamennyi közigazgatási cselekmény megtámadhatóvá válik, akár az is, ha valahová kihelyeznek egy közlekedési jelzőtáblát. Az ügyek körülbelül fele részében megszűnik a jelenlegi kétszintű jogorvoslati rendszer, a törvény azonnal bírói utat nyit a probléma rendezésének. Ezzel együtt, jogorvoslat esetén, ha a tényállás megfelelően tisztázott, akkor a fellebbviteli közigazgatási bíróságnak, lehetőség szerint, elsősorban az adott ítélet megváltoztatására kell törekednie, és kerülni a hatályon kívül helyezést. A cél idő, pénz, fáradtság megtakarítása – hívta fel a figyelmet Kahler Ilona.

Mint említette, Debrecen regionális közigazgatási és munkaügyi bírósági székhellyé válik Szabolcs és Szolnok megyei illetékességgel. Az említett kettőben marad ugyan három-három bírói tanács, de ténylegesen csak a társadalombiztosítási, a szociális és gyermekvédelmi ellátással kapcsolatos és a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek tartoznak majd hozzájuk. Mindezek a tényezők egyelőre kiszámíthatatlan mennyiségben növelik az ügyszámot, amihez négy etapban létszámemeléssel igazodnak: a ma mintegy 25 bíróval és igazságügyi alkalmazottal működő Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a négyszeresére duzzad. Egyúttal belakják az egész Perényi utcai tömböt, a cégbíróság pedig a tervek szerint jövő áprilistól egy Arany János utcai bérelt irodaházba költözik.

Mintaperek jönnek

Kahler Ilona beszámolójában – még mindig a közigazgatási bíráskodásnál tartunk – kitért a szintén januártól bevezetendő mintaper jogintézményére. – Ha legalább tíz, azonos jogi és ténybeli alappal bíró eljárás indul, a bíróság dönthet úgy, hogy az egyiket mintaperként fogja elbírálni, a többit pedig addig felfüggeszti. Ez valamennyire az angolszász jogrendszerre hajaz. Aztán: a számos más jogterületen évek óta alkalmazható bírósági közvetítés (mediáció) a közigazgatási eljárásokban is alkalmazhatóvá válik az egyezséggel együtt. Új jogintézmény továbbá a bírói ítélettel szembeni engedetlenség szankcionálása, azaz ha adott közigazgatósági szerv nem hajtja végre a bíróság marasztaló végzését, úgy 100 ezertől 10 millió forintig terjedő rendbírósággal sújtható (adott vezető is bírságolható) – sorolta.

A változások körébe tartozik, hogy bizonyos pertípusokat kizárólag a Fővárosi Törvényszék tárgyalhat, így hozzájuk tartoznak majd a Magyar Nemzeti Bank közigazgatási tevékenységével, a gyülekezési joggal, és a minősített adatok megismerésével kapcsolatos perek is.

A médiát kérdezte a bíróság

Kahler Ilona annak az országos kérdőívnek a hasznosságáról is beszélt, amellyel a bírói ítélkezésről és a sajtóreferensek munkájáról alkotott újságírói véleményeket mérték fel a további munka fejlesztése érdekében.

Kérdéseikre 120, zömmel a nyomtatott sajtóban és a televízióknál dolgozó olyan újságíró reflektált, aki heti, havi rendszerességgel tudósít a tárgyalóteremből (negyedük kapcsolatban áll a Debreceni Törvényszékkel). Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a kérdőívek értékelését követően a szakmai kollégiumi üléseken beszélgettek a bírókkal a tanulságokról, így például arról, hogy az ítélkezés során törekedjenek a világos megfogalmazásokra.

Néhány megállapítás:

  • A bírósági tájékoztatás színvonalát a válaszadók 94, gyorsaságát 95, pontosságát 100 százalékosnak minősítették
  • A sajtóközlemények közérthetőségét 90, a sajtózott ügyek fontosságát, érdekességét szintén 90, az újságírókkal való kapcsolattartást 96 százalékosra értékelték
  • Arra a kérdésre, hogy „Kinek szóljanak a bírósági ítéletek”, úgy válaszoltak: a nyilvánosságnak (28 százalék), a vádlottnak (25 százalék), a sajtónak (14 százalék), a vádhatóságnak (12 százalék), az ügyvédeknek (11 százalék), a jogász szakmának (10 százalék).
  • 12 százalék egyetért azzal, hogy az ítélethirdetések gyakran nem közérthetők, míg 47 százalék nem értett egyet ezzel.
  • 16 százalék egyetértett azzal, hogy a bírók nem magyarázzák meg a jogi kifejezéseket, míg 40 százalék szerint ez nem így van.
  • Szinte az összes válaszadó úgy látja, hogy a bírók kellő távolságtartással, tárgyilagosan vezetik a tárgyalásokat
  • Nagy többséggel úgy gondolják, hogy a bírók jól kezelik a média jelenlétét a tárgyalótermekben.
  • Azonban majdnem a felük tapasztalja, hogy a terheltekről készítendő felvételnél a hozzájárulás kérése gyakran nem egyértelmű

Sokat dolgoznak a fővárosnak

A büntetőperek 95, a polgári perek 85 százaléka 3 hónapon belül befejeződött a Debreceni Ítélőtáblán 2017 első félévében – tájékoztatott Balla Lajos. A táblára az év első hat hónapjában összesen 1350 ügy érkezett 1324 befejezése mellett; 300 az előző időszakról húzódott át, 326-ot pedig most vittek át a második félévre.

Érdekesség, hogy a Debreceni Ítélőtábla 2009 óta összesen már hatszázat meghaladó ügyben ítélkezett kirendeléssel a leterhelt Fővárosi Ítélőtábla pereiben (ehhez a tevékenységhez az itteni szervezet nem kap külön létszámot).

– Ratalics László –








hirdetés