Debreceni mesteredzőt vádolnak testi sértés kísérletével

Akt.:
Szántó hajdúszoboszlói akadémiája a legendás ökölvívó, Papp László nevét viseli
Szántó hajdúszoboszlói akadémiája a legendás ökölvívó, Papp László nevét viseli - © Illusztráció: Derencsényi István, archív
Debrecen – A Papp László Ökölvívó Akadémia elnökét támadják régi és újkeletű büntetőügyek miatt.

Több mint ötven évvel ezelőtti erőszakos közösülési kísérlet, súlyos testi sértés, börtön, „brutálisként” emlegetett edzői módszerek: ezeket mind Szántó József szemére veti az a Privátkopó nevű hírportál, amelyik Kiss László ügyében is elindította az úszóedzőt végül maga alá temető hírlavinát. Ezúttal a hajdúszoboszlói Papp László Ökölvívó Akadémia elnöke, az olimpiai érmes bokszedző kényszerül magyarázatot adni, aki szinte kizárólag a Napló kérdéseire volt hajlandó válaszolni. A 75 éves mesteredző ellen jelenleg is zajlik egy büntetőeljárás, ám az ő verziója alapvetően eltér attól, amit a sértett fél a terhére ró.

Ütések alatt a veterán

Valóban megfogtam, de egy csókot akartam, semmi mást. Megbántam-e? Ha 18 éves lennék, és napokig az erdőben volnék egy kislánnyal, most is biztos kérnék tőle egy csókot!

– reagált Szántó József, a hajdúszoboszlói Papp László Akadémia elnöke, akiről a Privátkopó csütörtökön megírta: 1960-ban fiatalkorúként elítélték erőszakos nemi közösülés kísérelte miatt, majd három évvel később 10 és fél hónapot börtönben kellett töltenie, miután az említett bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés ideje alatt súlyos sérülést okozott egy verekedés során.

Ami az első bűncselekményt illeti, a Privátkopó szerint Szántó egy vele egykorú lánnyal erőszakoskodott a Hajdúbagos melletti erdőben, s bár nem történt közösülés, a földre teperte a nőt. A bokszedző – aki másfél évig a női válogatott mellett is dolgozott – elismerte, hogy rámenősebb volt a kelletnél, ugyanakkor megjegyezte: nem igaz a leteperés és a ruha sem került le senkiről.

A másik esetben több fiatal verekedett össze Monostorpályiban egy bálról hazafelé menet. Bíróság elé csak ő került. Azt mondja, a rivális 3-4 fős társaság bevárta őket a település határában. – Ha van egy jó ügyvédem, bizonyítani tudjuk, hogy nem mi kezdeményeztünk balhét a hajnali órákban egy idegen helyen, illetve jogosan védekeztünk abban a szituációban – hangsúlyozta a Naplónak pénteki beszélgetésünk során, hozzátéve: a büntetése valójában hosszabb időre szólt, de a Legfelsőbb Bíróság egy végzésben jogsértőnek mondta ki az ítéletet és azonnal szabadlábra helyeztette.

Eltérő verzió

Amikor a rács mögött töltött időszak tanulságairól kérdeztük, a beszélgetés során először és utoljára elérzékenyült. – Nem bántottak odabent, de hirtelen felnőttem és onnantól nem vonzottak a könnyelműségek. Természetesen nagyon zavart, hogy mindenben korlátoztak, hiszen előtte már eljutottam oda, hogy a barátokkal megigyunk az Aranybikában egy szimplát, ez akkor nagy szó volt. Nehezen tudtam elviselni, hogy olyasmiért zártak be, amiért mást nem. Bánt továbbá, hogy az imádott unokám most az újságból kell megtudja ezt. Ez az, amit rettenetesen sajnálok – tette hozzá.
Szántó József ellen jelenleg is zajlik egy büntetőeljárás súlyos testi sértés bűntett kísérletében. A Privátkopó alapján a bokszedző 2014 októberében autójával rádudált egy diót szedő 80 éves férfira Hajdúszoboszlón, többször meg is ütötte.

Ő maga vádlottként egészen másként emlékszik a történtekre, illetve a periratokat is elénk tárta. Mint rámutatott, az ügyész csak pénzbüntetés kiszabását indítványozta. – Edzésre mentem autóval, amikor lelassítottam az úttest közepén tébláboló férfi miatt. Rádudáltam, de a füle botját se mozdította. Közvetlen mellé érve lehúztam az ablakot és valóban nem irodalmi stílusban kérdeztem tőle, hogy mit keres az út közepén. Erre benyúlva megragadta a ruhámat, és akkor sem engedte el, amikor kértem. Tényleg azért akartam kiszállni, hogy kupán vágjam, de már a kocsiajtó kinyitása során megsérült az arcán, ezért onnantól nem állt szándékomban bántani. Sőt a vérző sebet látva a helyszínről sem akartam elmenni, nehogy segítségnyújtás elmulasztása miatt megüssem a bokámat – mondta az incidensről.

Szántót is „simázták”

A Privátkopó egy Csötönyi Sándornak, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökének 10 évvel ezelőtt írott panaszbeadványából is idéz. A 2006 nyarán edzők és versenybírók által írott levélben egyebek mellett az áll, hogy Szántó a fegyelmi ügyeket nadrágszíjjal intézte. Mégpedig úgy, hogy a fiatalokat, elkövetőket és áldozatokat egyaránt elverette egymással.

A mesteredző a Naplónak ezt cáfolta, mint fogalmazott, ilyen véletlenül sem történt. Elismerte viszont, hogy a „szabadrúgás”, azaz amikor a vétőket fenékbe rúghatták a gyerekek, előfordult. Kérdésünkre kifejtette: a magyar sportberkekben az ilyesmi egyáltalán nem ment ritkaság számba. – Az adott klubbal először versenyző fiatalokat a társak „megsimázták”, vagyis a fenekére csaptak. A háziszabályok ellen visszatérően vétő vagy a tréninget elhanyagoló sportolókat az edzők inkább a gyerekekkel, társakkal verették el, minthogy saját maguk ütöttek volna. Én sem vertem meg gyereket soha, ezt nem tartottam volna korrektnek. Ám azt osztom, hogy egy jó időben érkező pofon javára válhat a versenyzőnek – közölte Szántó József.

– Ratalics László –


Gyanítja, ki támadja

Szántó József anyagi érdeket sejt a személyét ért támadás mögött, szerinte az általa vezetett Papp László Ökölvívó Akadémia állami támogatása fáj valakinek. Azt is gyanítja, hogy kinek, de nevet nem akart mondani. – Amíg nem váltunk támogatottá, a kutya nem kérdezte meg tőlünk, hogy honnan szereztünk pénzt a tizenkét ország részvételével zajlott Papp László emlékversenyek, vagy a magyar bajnokságok megrendezésére – mérgelődött.


Nincs köze a munkához

Szántó József 2006-tól 2008-ig a női ökölvívó-válogatott mellett dolgozott. Számít-e szerinte e tekintetben az, ami a bagosi erdőben történt, kérdeztük. – Csötönyi Sándor bízott meg ezzel a munkával, azonnal hozzá kellett kezdenem egy Európa-bajnoki felkészítéshez. A velük való első találkozáskor két dolgot hangsúlyoztam. Egy: én a kiszolgálójuk leszek. Kettő: minden létező problémával megkereshetnek, de soha nem léphetnek a szobámba – utalt a tanulságokra, leszögezve: az elítélésének szerinte semmi köze ahhoz, hogy tud-e színvonalasan dolgozni női versenyzőkkel.


Néhány szóban

  • „Az ’50-60-as években azt is büszkén meséltük a haverunknak, ha három hónap után megfoghattuk egy kislány kezét. Abban az időben, ha egy nő felment egy férfi lakására, az a nő nem rántást akart kavarni. Meg kell tapasztalni a rosszat, hogy értékelni tudjuk a jót. Nem feltételezem, hogy Kiss László ne tanult volna a történtekből, s utána hozott ennek az országnak annyi dicsőséget…” (Kiss László ügyéről)
  • „Az én esetemben volt, aki tudott a büntetésekről, volt, aki nem. Nekem sem kellemes, nem árulja el ezt az ember magáról.”(A saját „szennyeséről”)
  • „Hajdúbagoson éltünk, a szüleim földművesek voltak, négyen voltunk testvérek, mindanyian fiúk. Anyámék életükben nem voltak nyaralni, úgy nőttem fel, mint minden más falusi gyerek, sokat csibészkedtünk. Amikor már elengedtek bennünket a bálba, mindig megvártuk a végét, lesz-e verekedés a lányok miatt. Sokszor megtörtént, s a falu legénye címet ki kellett érdemelni… Maguk a lányokat kísérő idősebb hölgyek beszélgettek arról egymás között, hogy melyik fiú a legerősebb, legrátermettebb. Persze, hogy mi akartunk azok lenni, egy mai tizenéves is abban a közegben akar dominálni, ahová tartozik.(Családról, legénykedésről)








hirdetés