Debreceni Ítélőtábla: Kártérítést követelt a gyilkos
Az elsőfokú ítélet helybenhagyásával a Szegedi Ítélőtábla elutasította annak az életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtott férfinek a keresetét, aki egy-egy millió forintot követelt a Debreceni Ítélőtáblától és a Hajdú-bihari Naplótól azért, mert a táblabíróság közölte velünk, mi pedig a lapba írt bírósági tudósításban kiírtuk a teljes nevét.
Két évvel ezelőtt Koszta János szóvivőn keresztül számoltunk be arról, hogy a Debreceni Ítélőtábla jogerős határozata értelmében legkorábban 40 év múlva helyezhető feltételes szabadlábra Méhay Attila, aki 2006 tavaszán a borsodi Kistokajban nyereségvágyból meggyilkolt egy nyugdíjas házaspárt. A most 36 éves férfi beismerte tettét, mely során megkötözött áldozatai fejét ragasztószalaggal tekerte körbe, így azok megfulladtak.
Méhay Attila utóbb beperelte a táblabíróságot és lapunkat, mondván teljes nevének kiírásával beazonosíthatóvá vált, amivel súlyos hátrányt okoztunk neki és feleségének.
Ütköző alapjogok
A Szegedi Ítélőtábla indoklásában leszögezte: a Polgári törvénykönyv értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tisztában tartani, s mindennemű megsértésüket tilalmazza. A név olyan személyes adat, melyet az adatkezelés során csak bizonyos feltételekkel lehet nyilvánosságra hozni. Így a nevezett hozzájárulásával, illetve abban az esetben, ha azt törvény, önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Ugyanakkor – tartalmazza az ítélet – alkotmányos alapjogunk a tájékozódáshoz való jog, azaz mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. Márpedig a bűncselekmények elkövetőinek bírósági ügye ilyen, hiszen a bűnelkövetés nem csak a konkrét sértettre, hanem a társadalom egészére nézve is veszélyes.
Mint kitűnik – utal rá a tábla – egyik jog maradéktalan érvényre juttatása szükségképpen a másik korlátozásával jár. Annak eldöntése, hogy a két alapjog ütközése során melyiket illeti elsőbbség, meghatározó jelentőségű, hogy a bűnelkövető magánszférájának védelmezésével szemben indokoltabb-e a polgárok megfelelő informálásának, mint a demokratikus jogállami működés egyik alapfeltételének biztosítása.
A bíróság jelen esetben ez utóbbit találta fontosabbnak, s Méhay Attilát keresetének elutasítása mellett 120 ezer forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
HBN-RaL
