Debreceni élet és halál 1919-ben

A Borsos József által tervezett Köztemető szecessziós főépülete
A Borsos József által tervezett Köztemető szecessziós főépülete - © Fotó: Matey István
Debrecen – IV. Károly király nem kért pompát, a Köztemető pedig a Csapókertben valósult volna meg. Erről is beszámol az immáron 100 esztendeje kiadott Debreczeni Képes Kalendáriom. A kiadványból az is megtudható, hogy a tudományegyetem építése 1914-ben kezdődött, a munkások túlnyomó része pedig az orosz, majd olasz hadifoglyok közül került ki.

A fényes, nagy udvari kísérettel, az epekedve várt béke olajágával érkező IV. Károly és hitvese, Zita királyné jelenléte külsőségeiben színesebbé, ragyogóbbá festette, bensőleg szívélyessé és lelkessé izzította a magyar kultúrának e különleges ünnepélyét – számolt be a kereken 100 éve kiadott Debreczeni Képes Kalendáriom az orvospalota 1918. október 23-i avatásáról.

Hadifoglyok építették

A tudományegyetem építése 1914-ben kezdődött, és a Tóth–Reményik–Sebestyén cég állandóan dolgozott rajta 800-1000 emberrel. Munkásaik túlnyomó része orosz, majd olasz hadifogoly volt.

A király a háború miatt azt üzente, hogy kerüljenek minden felesleges pompát, költséget. Az uralkodói pár szállásának a városháza polgármesteri hivatalát és szomszédos szobáit szemelték ki, melyekben meghagyták a már több királylátogatást átélt berendezést.

IV. Károly | Fotó: Déri Múzeum

Napsugaras, gyönyörű őszi nap virradt Debrecenre akkor. A honvédek és huszárok 9 órakor kordont vontak a Petőfi téren, a Hunyadi és a Piac utcán, végig a városházáig. A királyi párt mások mellett Weszprémy Zoltán főispán, Márk Endre polgármester, Baltazár Dezső református püspök és Kiss Géza egyetemi rektor fogadta.

A kilenckocsis udvari vonat 10 órakor futott be, melyről a király honvéd ezredesi tábori egyenruhát viselve szállt le. De megtudhatják az album olvasói a múlt század eleji cívisvárosról azt is, hogy a Köztemetőt eredetileg nem a mai helyén hozták volna létre, hanem az Olajütő mellett. Az akkori állapotot így szemléltetik: Debrecen temetői sok mindenről tanúságot tesznek, csak kegyeletről, rendszeretetről, művészi ízlésről nem. A Honvédtemető kivételével rendezetlenek, elhanyagoltak, és a sok, teljesen értéktelen sírkő mellett alig van köztük pár művészi.

A város legnagyobb fiai

Temető volt többek között a Kossuth utcánál, a Móricz- és Patai-telepek helyén, a Péterfián, Boldogfalván, de katolikus, zsidó és katonai temetők is létesültek.

A pályaműveket 1918 tavaszán bírálták el, s megvalósításra Kocsis Tivadar és Kaisz Gyula, budapesti építőművészek tervét választották ki. A terv a megvalósítandó temetőt fővonalaiban angolparkszerűen, részleteiben sakktáblaszerűen osztja be. A főútvonalak gyönyörű, magyaros idomú hajlásai hatalmas, egységes hatású parkká avatják a temetőt – jellemezte Nagy József cikkíró.

A Köztemetőt végül a Nagy­erdőben nyitották meg Borsos József tervei alapján, 1932-ben. Ezáltal bezáródtak a régi temetők, s így alkalom adódott a régebbi Debrecen – ahogy a kalendárium fogalmaz – némely hálátlanságának helyrehozására is. Hiszen, például a Kossuth utcai temetőben a pusztuló síremlékek alatt jeltelenül vagy összetaposott sírokban legnagyobb fiaink porladoztak: Méliusz, Komáromi Csipkés György, Huszár Gál, a Baranyiak, Doboziak, Szombati István és Veresmarti Susanna is.

Legyenek parkok, hűs pihenők!

A cikk ezzel a szép gondolattal zárul: Szedjük össze e csontokat, s helyezzük a Köztemető mauzóleumába. A megszűnt temetők pedig idővel alakíttassanak át erdőcskékké, parkokká.

Öleljék körül jó levegőjükkel Debrecent, védjék meg a porral, homokkal száguldó szelek ellen, nyújtsanak hűs pihenőt az új Debrecen felnőttjeinek, s játszóhelyet gyermekeinek!

– Vass Attila –


Mátyás király korát idézték fel nyugdíjasok novemberben a Kölcsey Központ báltermében
Debrecen - Mátyás király gyermekként élt Debrecenben, mely várost felnőttként segítette. A Mátyás király emlékév lezárulta kapcsán arról kérdeztük Papp József debreceni helytörténeti kutatót, hogy milyen volt Debrecen a Hunyadiak korában. A szakember először arról beszélt, hogy a debreceni uradal...

A Kistemplom tornyából remekül lehet látni az egykori kivégzőhelyet
Debrecen - Rejtélyes pincerendszerek, kivégzések, szellemek, boszorkányok, garabonciások. A cívisváros történelmének kevéssé ismert, sötétebb oldalait feltáró túrára indultunk Halloween apropóján Horog Máté debreceni túravezetővel. A „szellemes” városjárás első helyszíne a csaknem 300 éves – a Pi...