A főépület homlokzatán elhelyezett új címer leleplezésével kezdődött a Debreceni Egyetem centenáriumának kétnapos nyitó rendezvénye, pénteken délelőtt. Alig egy órával később, a köztársasági elnök megérkezésével teljes lett a neves meghívottak köre. Az ünnepi esmények méltó módon, rendbontás nélkül zajlottak.
A szenátusi ülésre zsúfolásig telt az egyetem díszterme. A felszólalók szinte mind emlékeztettek rá: bár 100 éves az intézmény, valójában története 474 éve, a Református Kollégium alapításával kezdődött, s máig abból a szellemi örökségből táplálkozik.
- A cívis hagyományok, az alkotó szorgalom, a tudomány iránti alázat máig meghatározzák a Debreceni Egyetemet – mondta Fábián István rektor, emlékeztetve rá, hogy a 2000. évi integrációval az ország legrégebbi, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye jött létre. A b misszójaként jelölte meg a magyar kultúra ápolását, és kiemelten fontosnak nevezte a nemzetközi kapcsolatk fejlesztését, melyben az elődök is igyekeztek élen járni.
- A debreceni maradandóság az értékek melletti folyamatos kiállást jelenti – vélekedett Schmitt Pál köztársasági elnök. – A Debreceni Egyetem mindig úgy volt európai, hogy közben megőrizte saját identitását – jegyzete meg. Hangsúlyozta: az intézmény nem csak valamely szakma művelőit, hanem értelmiségieket is képez, akik a közműveltség részesei és akiknek tudásával a világ is nyer. Kiemelten szólt az „ünnepelt” azon törekvéséről, hogy hallgatói kompetenciái között a testedzést is elismerje.
Debrecen és az Egyetem „szimbiózisáról”, elválaszthatatlanságáról beszélt Kósa Lajos polgármester és ígéretet tett arra, hogy ahogyan eddig, a város ezután is minden tőle telhető segítséget megad az intézménynek. A felsőoktatási törvény mostani változtatása kapcsán azt mondta: a verseny elrendezi, hogy szereplőit majd a maguk értékén tudjuk kezelni. Ugyanezen módosítást Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke nagyon vártnak nevezte. Szerinte az új törvényben „sok a bizonytalanság, ezeken azonban a progresszív erők okos összefogásával úrrá leszünk”. Megjegyzete: a debreceni intézménynek 25 doktori iskolájával, 1000 minősített oktatójával, 200 professzorával, 14 akadémikusával lesz jövője.
- Tudomány nélkül való nép elvész – idézett egy próféciát Fekete Károly, a Református Hittudományi Egyetem rektora, emlékeztetve rá, hogy a legválságosabb időkben is szellemi világítótoronyként működött a cívisváros.
A meghívott vendégek között volt Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke is. Száz éve nagyapja, IV. Károly avatta fel az első egyetemi épületet.
Az ünnepi szenátusi ülés után felavatták a centenáriumi emléktáblát és az Aula új ólomüveg ablakait, melyeket a második világháborúban megsemmisült eredetiek alapján készítettek el.
HBN-SzT