“Debrecenhez lenne bizalmunk”

Épp erről beszélek már egy jó ideje! – kiált fel Szűcs Erika. – Hogy így lehet terjeszkedni! Hogy a vízmű problémái nem oldhatóak meg a város közigazgatási határain belül!

Az ellenzék tiltakozik

A vízművek privatizációja körüli vita már hosszú hónapok óta folyik. A közgyűlés nemrégiben zöld utat adott a cég 49,9 százaléknyi üzletrésze eladásához, a pályázatot december 20-án ki is írta a város. Az ellenzék azonban tiltakozik. Dr. Szinay Attila (Összefogás Fidesz-MDF) képviselője a közigazgatási hivatalhoz fordult, szerintük ugyanis a városvezetés törvényt sértett azzal, hogy zárt ülésen tárgyalta a témát. Ha a hivatal igazat ad nekik, akár újra is tárgyalhatják az ügyet. Kobold Tamás az MKDSZ frakcióvezetője elmondta, a cégbírósághoz és az ügyészséghez – hasonló okok miatt – fordultak állásfoglalásért. Beadványukra válasz még nem érkezett.

Épp erről beszélek már egy jó ideje! – kiált fel Szűcs Erika. – Hogy így lehet terjeszkedni! Hogy a vízmű problémái nem oldhatóak meg a város közigazgatási határain belül!

Mindez válaszként hangzott el arra a kérdésre, hogy mekkora eséllyel indul egy másik önkormányzat a miskolci vízmű tulajdonhányadáért indított versenyben. Mert tudvalevő, Miskolc pályázatot írt ki, melyre vételi szándékát jelezte a Debreceni Vízművek Rt. is. (Nemégiben nyilatkozott lapunknak a témában Árnyos József a cég vezérigazgatója, aki elismerte a cég vételi szándékát.)

Magasak a költségek

Van egy növekedési igény és modell, a megoldás stratégiájába beletartozhat, hogy önkormányzat önkormányzattal szövetkezzen, folytatta Szűcs Erika. Az tény, hogy Miskolc vízfogyasztása csökken, és tovább fog csökkenni. Ez nem baj, hisz környezetvédelmi szempontokból is ez a normális: nemcsak az iparban, de a háztartásokban is egyre fontosabb lesz az energiatakarékosság. Ám a vízszolgáltató rendszert fenn kell tartani, ennek igen magas a költsége. Vagyis nincs igaza az ellenzéknek, fogalmaz az alpolgármester, miszerint nőni fog a vízdíj, ha eladjuk a tulajdonrészt. Épp ellenkezőleg, akkor fog nőni, ha nem lépünk.

Ám nem mindegy, milyen partnert választunk – jegyzi meg. – Csak olyat szabad, akivel tudunk terjeszkedni, akihez bizalmunk lesz – szívesebben szövetkeznénk egy önkormányzattal, mint egy multicéggel- amely szintén regionális szolgáltatórendszer kiépítésében érdekelt. Debrecen ilyen típusú partnernek tűnik.

Szűcs Erikától még megtudjuk, hét pályázat érkezett be, vannak köztük multicégek is, további részleteket azonban nem árult el. A döntésnél persze az is közrejátszik, hogy a többi pályázó mit ajánl. A pályázat kétfordulós, tavasszal várható az eredményhirdetés.


Elmaradt a tapasztalatcsere

Ha egy önkormányzati cég meg tud venni egy másikat, elgondolkodtató, hogy a miskolci miért szorul tőkebevonásra – többek között ezt a kérdést is felveti az ellenzék, amikor a vízműprivatizációt ellenzi. Szűcs Erika szerint ezt a kérdést az ellenzék saját magának kellene, hogy feltegye. 12 éven keresztül ugyanis ők vezették a várost. Mint mondja, kidobott pénz a kiépített szennyvízhálózat (míg Debrecenben ösztönzési rendszerrel hozták létre, nálunk alig kötött rá valaki), és az egymilliárd forintért építtetett iszaptároló. Debrecenben ilyen nem készült, csináltak viszont biogázerőművet, amely a cég energiaigényét fedezi.

Az akkori vezetés járhatott volna tapasztalatcserére Debrecenbe, de nem tették meg – jegyzi meg az alpolgármester.

HM

 
Forgatták a szakirodalmat

Dr. Árnyos József, a Debreceni Vízművek Rt. vezérigazgatója úgy látja, egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság nem kell, hogy veszteséges legyen. Ők maguk nem alkalmaztak külföldi menedzsmentet a cég rendbetételére, árulta el, csak ugyanazt a szakirodalmat forgatták, mint a németek, franciák, amerikaiak.

Néhány adat a cégről:

– Debrecenben 306 fô, Miskolcon 508 fô dolgozik a cégnél a bértömeg azonban ugyanaz.

– Évi 750 millió forint a nyereségük, és 1 milliárdot fordítanak a víziközmű vagyonból beruházásra.








hirdetés