Debrecenben van az ország egyetlen Hevelius-éggömbje

Akt.:
Hevelius a kor legátfogóbb, 1564 csillagot átfogó katalógusát készítette el, éggömbje a legrégebbi iskolai szemléltetőeszköz
Hevelius a kor legátfogóbb, 1564 csillagot átfogó katalógusát készítette el, éggömbje a legrégebbi iskolai szemléltetőeszköz - © Fotó: Ősz Attila
Debrecen – Sorozatunk a Kollégium gyűjteményeinek, nagykönyvtárának, múzeumának nevezetességeit mutatja be. Értékeink nyomában, 22. rész: a legrégibb iskolai szemléltetőeszköz.

Egy akadémiai kutatócsoport szerint Hevelius éggömbje a legrégibb ránk maradt, iskolai szemléltetésre használt eszköz hazánkban. A csillagképek állását figyelhetjük meg ezen a tárgyon; Amszterdamban, az 1700-as évek elején készült.

A Debreceni Református Kollégium gyűjteményeinek értékeit bemutató sorozatunkban korábban említést tettünk Szilágyi Tönkő Márton professzor jelentős szerepéről a szemléltető eszközök korai beszerzésében. Rendkívül érdekes például az a történet, mely szerint 1681 szeptemberében Apafi Mihály meglátogatta Szilágyi Tönkő fizikai kísérletekkel szemléletesebbé tett óráját, s az előadás annyira lenyűgözte az erdélyi fejedelmet, hogy 50 aranyat utalt ki a tudós részére. S fennmaradtak a szemléltető eszközökről, azok létéről írásos számadások, például a Coetus egyik feljegyzése. (A Coetus diákönkormányzat jelleggel működő szervezet, tevékenysége rendkívül sokoldalú: iskolai törvényszéket működtetett, intézményeket hozott létre, követte a diákok hitéletét, tartotta a kapcsolatot a Kollégium fenntartójával, s anyagi ügyeket is intézett).

Kedvtelése a csillagászat

Tehát a Coetus 1703-as jegyzőkönyvének egyik leltári bejegyzése szerint: „2 éggömb és 1 földgömb, mágnes vas és dukátok mérésére való mérleg.” Itt az Amszterdamban, 1700-ban, Johannes Hevelius lengyel csillagász tervei alapján készült latin nyelvű éggömbről van szó, amelyet Gerard Valk adott ki, aki a családjával egyetemben a glóbuszok egyetlen jelentős kibocsátója volt akkoriban. Ismeretes, elterjedt ennek az eszköznek a Valk-éggömb elnevezése is.

Érdemes Hevelius sokszínű tevékenységéről néhány szót ejteni. 1611-ben született Gdanskban. Mint városi tanácsos és polgármester, kedvtelésből foglalkozott csillagászattal. Egy holdkráter is viseli nevét, valamint elkészítette kora legátfogóbb, 1564 csillagot tartalmazó katalógusát. Az égi pozíciók mérését szívesebben végezte lencsék segítsége nélkül, bár épített és használt távcsöveket. Amikor Edmond Halley 1679-ben meglátogatta, összevetette a távcsöves szextánst Hevelius műszerével. Hevelius megmutatta, hogy szabad irányzékú szextánsával nagyjából ugyanolyan pontosan meg tudja határozni a csillagok helyzetét, mint Halley a távcsővel.

Danzigban létesített obszervatóriuma az akkori Európa legjobb csillagvizsgálója volt. Több csillagkép elnevezése tőle ered, például a Vadászebek és a Szextáns. Eme csillagkép elnevezésével az 1679-ben szándékos rongálás következtében leégett laboratóriumának s az ott elveszett eszközöknek állít szép és örök emléket. Hevelius sokrétű tevékenységét jelzi, hogy mindezek mellett sörfőző céh vezetőjeként is tevékenykedett… Szülővárosában, 1687-ben hunyt el.

A rendszeresen visszatérő természeti jelenségeket már az ókorban is kapcsolatba hozták az égbolttal. A megfigyelt állócsillagok és bolygók helyzetének változása alapján időmértéket határoztak meg. Az éggömb az égen látható csillagképeket ábrázolja. Lényegében a csillagos ég kicsinyített térképi ábrázolása ez – gömbfelületen.

Kétféle ábrázolás

A csillagok és csillagképek az égi glóbuszon kétféle módon ábrázolhatók. Egyfelől ha úgy mutatják őket, amint a Földről nézve felismerhetők. Ez a geocentrikus kép. A másik – a jóval gyakoribb ábrázolási mód – úgy tünteti fel a csillagokat és csillagalakzatokat, mintha egy hatalmas gömb középpontjából vagy az univerzumon kívüli helyről nézve látnánk azokat.

A Hevelius-féle éggömbön többek közt 12 állatövi jegy, 27 csillag neve is felfedezhető. Átmérője 31 cm, gipszborítású, papírmaséból készült. A glóbusztérképet rézlemezről nyomtatták. A kasírozást követően kézzel festették és lakkozták. Az éggömböt az Országos Széchényi Könyvtárban restaurálták, rendkívüli gondossággal.

A Valk Kiadó által kibocsátott gömbökből előfordul Hollandiában többek között az amszterdami Rijksmuseumban, Ausztriában az Osztrák Nemzeti Könyvtárban, Nagy-Britanniában egy oxfordi múzeumban. Németországban és az Egyesült Államokban is található belőlük egy-egy példány.

A hazánkban található példányt az érdeklődő látogatók a Debreceni Református Kollégium Múzeumának iskolatörténeti kiállításában tekinthetik meg.

– Ormosi Viktória –








hirdetés