Megnyílnak a nem látogatható debreceni épületek

Akt.:
A Kaszanyitzky-ház
A Kaszanyitzky-ház - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Számos ingyenes program révén ismerhetik meg jobban a cívisvárost a hétvégén.

A nyilvánosság számára egyébként nem látogatható debreceni épületek is megtekinthetők, bejárhatók lesznek ezen a szombaton és vasárnap, az érdeklődőket szakértők vezetik a város- és épülettörténeti sétákon. A debreceni önkormányzat tájékoztatása szerint összesen 23 debreceni helyszín válik így elérhetővé, köztük a református és katolikus templomok nagy része, a Piac utca 57. szám alatti Kaszanyitzky-ház, a Csanak-palota (mai Generali-ház), a Piac utca 23. szám alatti Sesztina vasudvar, a Rickl-ház (Lábasház), vagy a Csokonai Színház. Lesz nagyerdei villanéző biciklitúra, a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából művelődéstörténeti séta, alföldi „szellemes” városjárás és belvárosi templomnéző séta is. A programok ingyenesek, de érdemes előzetesen tájékozódni, mert bizonyos eseményeken a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Újdonságok a jegyzékben

Mint emlékeztetnek, az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, melyhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. A nemzetközi egyezmény célja a közösségi tudás, a gyakorlat, a kifejezésmódok megőrzése, a közösségek identitásának megerősítése és a kulturális sokszínűség elismerése. Debrecen idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatban, sőt, a reformáció kezdetének 500. évfordulója tiszteletére a város házigazda szerepet is ellát. Így a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felvett új elemek ünnepélyes kihirdetése a Kulturális Örökség Napjai pénteki országos megnyitóján történik a Debreceni Református Kollégium dísztermében.

Különleges látnivalók

A Déri téren szombaton és vasárnap 10-től 17 óráig bemutatkoznak a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén szereplő közösségek: az érdeklődők megismerkedhetnek a kalocsai népművészettel, a hagyományos halászattal, a karcagi birkapörkölttel, a mohácsi busókkal, a tápéi gyékényszövéssel, a matyó örökséggel, a szatmári szilvalekvárfőzés hagyományával, a selmeci diákhagyományokkal, a mezőtúri fazekassággal, a balatonendrédi csipkekészítéssel, az egri fertálymesterséggel, a magyarszombatfai fazekassággal, a borsodnádasdi molnárkaláccsal, a Mária-tisztelet zarándok- és búcsújáró hagyományával, a hajdúdorogi Krisztus-katonák hagyományával, a rajkó-módszerrel, a mohai tikverőzéssel, a Gandhi pedagógiai módszerrel, a nagyecsedi cigány és magyar táncokkal, a höveji csipkevarrással, a debreceni betlehemes találkozóval, valamint a Debreceni és a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár elemeivel is. Aki elmegy, megkóstolhatja például a karcagi birkapörköltet, a borsodnádasdi molnárkalácsot és a szatmári szilvalekvárt.

HBN


Nevezetes épületek, érdekes séták

Kaszanyitzky-ház

A Piac utca 57. alatti épület a 19. század elején épült klasszicista stílusban, de az átépítések során barokk és eklektikus jegyeket is belecsempésztek. Az 1852-ben alakult Kaszanyitzky-féle országos hírű üveg- és porcelánüzlet az alsó szinten működött, míg fent a kereskedő és családja lakott. 1945 után az alsó rész megmaradt a kereskedelem számára, az államosított ház felső szintjén pedig több társbérleti lakást alakítottak ki. Ma könyvesbolt működik benne, s a vásárlók gyönyörködhetnek a felújított kupolateremben és a lépcsőházban.

Csanak-palota (Generali-ház)

A Piac utca és Arany János utca sarkán álló Csanak-házat 1874-ben építtette Szkalniczky Antal tervei alapján Csanak József, a közeli Derecskéről származó, jobbágyból lett híres fűszerkereskedő. Csanak József az Osztrák-Magyar Monarchia idején Debrecen kultúrájának egyik legnagyobb támogatója volt. Ebben az épületben szállt meg debreceni tartózkodása idején többek között Jókai Mór, aki Az aranyember című regényéhez többek közt Csanak József élettörténetéből merített ihletet. A ház ma a Generali biztosítótársaság épülete.

Sesztina vasudvar

Sesztina János vaskereskedő 1819-ben alapította meg cégét Debrecenben, s hamarosan fogalommá vált a vaskereskedelemben. A város egyik legtekintélyesebb üzletévé fejlődött. Sesztina Lajos halála után fia, Sesztina Jenő örökölte. A vaskereskedés (közkeletű nevén a vasudvar) az ő vezetése alatt élte fénykorát. A vasudvar hátsó bejárata jelenleg galériaként üzemel, szombaton Ulrich Gábor Szertár című kiállításának 16 órakor kezdődő finisszázsán Wahorn András, Szurcsik József, Ulrich Gábor és Kopasz Tamás, azaz A Halálos Tavasz formáció zenél.

Kerékgyártó Sándor mézeskalácsos háza

A Batthyány utca 4. alatti ház egyike az utca legrégibb épületeinek (az 1830-as években épült, kapuzata szecessziós átépítés). A ház lakója az 1970-es évekig Kerékgyártó Sándor volt, aki a debreceni mézeskalácsosság legjelentősebb 20. századi mestere. A debreceni mézeskalács-tányér az ő találmánya, ennek ütőfáját – ahogy akkoriban a legtöbb mézeskalácsos mester – ő maga készítette 1940-ben. A hagyományos családi mézes receptek mellett a nürnbergi mézeskalácsosok receptjét is ismerte. A lakás, a műhely és a bolt egybeépült, a bolt berendezése a Déri Múzeumba került.

Rickl-ház, Lábasház

A Rickl-ház az 1820-as években épült klasszicista stílusban. Valójában az udvaron álló lábasház bővítése. A lábasházat az első debreceni Rickl, József Antal vette meg 1789-ben. A lábasházra úgy esett a választása, hogy megmérte, hány lépés a főutca, s ez a ház volt épp a közepén.

rickl

r22

Fotók: Derencsényi István

Rickl idegennek érezte magát a városban, utódai azonban igazi debreceni polgárokká váltak. Lánya – Rickl Mária – Szabó Magda Régimódi történet című regényének hősnője.

Megyeháza

Az egyik legszebb magyar szecessziós épület, az egykori Hajdú vármegye háza Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint, 1911-1912-ben épült. Ezen a telken sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt. Ott, az udvari színben tartotta Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását. Debrecen 1876-ban lett Hajdú vármegye közigazgatási központjává. A megye a 20. század elejére kinőtte egykori székházát, s helyén 1912-re elkészült az új vármegyeháza. Az épület díszterme, az Árpád-terem falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebb ékei a Kernstock Károly tervezte színes üvegablakok, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják.

Nagyerdei villanéző biciklitúra

Kik építették, kik lakták egykoron és milyen állapotban vannak ma a két világháború közt épült szecessziós, art deco és Bauhaus-stílusú villák a Nagyerdőn és környékén? Milyen lenyomatai vannak a debreceni magánépítkezésekben az átalakulóban lévő világ korszakváltásának? A biciklis villanéző túra során Debrecen feledésbe merülő épített örökségét fedezhetik fel az érdeklődők.

Reformáció 500 – művelődéstörténeti séta

A Debreceni Református Kollégium kivételes gyűjteményét, régi magyarországi nyomatokat és református ősnyomatokat mutat be dr. Oláh Róbert, a régi könyvek szakértője. A séta a Nagytemplom és a Múzeumkert különlegességeivel folytatódik.

Vallási sokszínűség séta

Debrecen belvárosának templomai a keresztény felekezetek békés együttéléséről tanúskodnak. De mindig így volt-e ez? Az idén 450 éves református múltra visszatekintő Debrecen városa ma római katolikus és görögkatolikus egyházi központként is fontos szerepet tölt be. A római katolikus Szent Anna-székesegyház és főplébánia, az Istenszülő Oltalma görögkatolikus főszékesegyház és a református Veres templom épületei egy útvonalon fekszenek a városban. Eltérő vallási tradíciókról, építészeti korszakokról és közös múltról mesélnek.

Alföldi „szellemes” városjárás

Kísértetjárta lakótelep? Elátkozott polgármester és a Halál-köz? Garabonciás és Lunátikus? Ördög-köve? Boszorkányégetések? A Csokonai Színház szelleme? Alföldi „szellemes” városjárás a magyar Faust városában. Milyen történeteket őriz Debrecen földje? Az érdeklődők közösen végigjárhatják az elfeledett legendákat a Csonkatemplomtól Szentlászlófalva sötét óvárosi utcáin át. Ma díszkút, tegnap még máglya!


Az utolsó négy eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött. Érdeklődni Kocsány Ágnes és Márton Zsófia szervezőknél lehet a kocsany.agnes@debrecen2023.info.hu vagy a zsofia.marton@debrecen2023.info.hu e-mail címen. Telefonon a 06 31 788 9789-et hívják!


Fotó: debreceni önkormányzat
Debrecen - Debrecen 2017-ben is csatlakozik a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatához, sőt, a reformáció kezdetének 500. évfordulója tiszteletére a rendezvénysorozatnak idén Debrecen a házigazdája. A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felvett új elemek ünnepélyes kihirdetésére a ...



Debrecen.
HAON.HU






hirdetés