Schmitt Pál beszédében kiemelte: “Debrecen különleges kincse az egyetem”, az egyetemnek pedig fontos öröksége, hogy ebben a városban jött létre.

Az államfő szerint egy iskola, egyetem akkor jó, ha igényt kelt a tudás iránt, hozzátette ugyanakkor: “azt viszont senki nem vonhatja kétségbe, hogy bármely tudás csak a felhasználói ismeretekkel ér valamit”. Ennek kapcsán is elismeréssel szólt a jubiláló egyetemről, megemlítve, hogy az a klaszterein keresztül aktív kapcsolatot alakított ki a tudás felhasználóival, a gazdasági szereplőkkel.

“Magyarország jövője a tét minden egyes órán, gyakorlaton, vizsgán – szögezte le a köztársasági elnök.

Fábián István, a DE rektora beszédében utalt arra, hogy az elmúlt 100 esztendő gyökerei 1538-ra, a debreceni Református Kollégium alapításáig nyúlnak vissza. A Debreceni Egyetemen a tradíció és az összetartozás értékeire építenek – mondta, rámutatva arra, hogy az egyetem szelleme és a cívisváros hagyományai szorosan ötvöződnek.

Hozzátette: a szorgalom, a becsület, a türelem, az összefogás és a közösségtudat azok az alapértékek, amelyek a múlthoz hasonlóan a jövőben is vezérelni fogják cselekedeteiket.

A rektor rövid történeti áttekintés után elmondta: a DE 15 karával, 25 doktori iskolájával a legszélesebb kínálatot nyújtó kutatóegyetem ma Magyarországon.

Halász János parlamenti államtitkár a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nevében köszöntötte a jubiláló intézményt, s csakúgy, mint Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere, az 1538-ig, a helyi Református Kollégium alapításáig visszanyúló oktatási hagyományokat méltatta. A polgármester megjegyezte: a város és egyeteme szimbiózisban él, s Debrecen a jövőben is mindent megtesz az egyetem fejlesztéséért.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a magyar felsőoktatás meghatározó fellegvárának nevezte a Debreceni Egyetemet, amely 15 karral, 25 doktori iskolával, 14 akadémikussal, 200 professzorral, 1500 oktatóval és 33 ezer hallgatóval működik.

Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke arról beszélt, hogy családja összefonódott a debreceni felsőoktatással: 1912-ben Ferenc József alapította az egyetemet, 1918-ban pedig nagyapja, IV. Károly király nagyanyjával, Zita királynéval együtt avatta fel az orvoskar épületét.

Mint felidézte, ő maga az apját, Habsburg Ottót elkísérve 1989-ben járt először a Debreceni Egyetemen, amelynek aulájában – a mostani ünnepség helyszínén – a nagy tömeg szeretettel fogadta őket. E találkozó után a debreceni Aranybika szállóban született meg a későbbi Páneurópai Piknik gondolata, amelynek eredményeként 1989. augusztus 19-én megtörtént a vasfüggöny megnyitása – emlékezett Habsburg György.

Fábián István ezután arany gerundiumot (az egykori kollégiumi diákok tűzoltóbotja) adott át az egyetem korábbi rektorainak, majd a centenáriumi emléktábla felavatását követően bemutatta a résztvevőknek az aula háborúban megsemmisült, most eredeti állapotukba visszaállított ólomüveg ablakait.

Schmitt Pál köztársasági elnök a 10 órakor kezdődött szenátusi ülést megelőzően mintegy háromnegyed órával érkezett az egyetemre. A bejáratnál Fábián István rektor fogadta, majd az épületben megtekintették az egyetemtörténeti kiállítást. A szenátusi ülés után a köztársasági elnök részt vett a centenáriumi emléktábla avatásán.

A DE központi épületében ezen a napon nem voltak hallgatók, mert – mint azt az intézmény kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta – regisztrációs időszak van, így még nincs tanítás.

Este a debreceni Csokonai Színházban díszelőadással, szombaton a határon túli magyar egyetemek fórumával folytatódik a centenáriumi ünnepségsorozat Debrecenben.

MTI

Kapcsolódó írások:

Ünnepi szenátusi ülés a Debreceni Egyetemen

Incidens Schmitt Pál  érkezésekor – Civil ruhás rendőrök tartóztattak fel az egy “gyanús alakot”