Debrecen: Zörgős kapcsolatok, magányos emberek

Debrecen: Zörgős kapcsolatok, magányos emberek

Mindenhol arról beszélnek, mennyire fontos a
lelki-mentális egészség, de amikor
cselekedni kellene akkor már nem az –
összegezte az elmúlt évtizedek
szomorú tapasztalatát a szakember.


Debrecen (HBN) – A Magyar Pszichiátriai
Társaság idei
konferenciáján a lelki
elsősegélyt nyújtó
telefonszolgálatok képviselői is
részt vettek.

Kálmánchey Albert, a
debreceni szolgálat vezetője adott
lapunknak „mentális
körképet”.

– Mindenhol arról beszélnek,
mennyire fontos a lelki-mentális
egészség, de amikor cselekedni
kellene akkor már nem az – összegezte
az elmúlt évtizedek szomorú
tapasztalatát. Hozzátette: a lelki
egészség termelési,
gazdasági tényező is, hiszen
befolyásolja a
munkaképeséget.

– A rendszerváltás óta
hiába van nagyobb szabadságunk,
„kiskorú” nép vagyunk:
saját sorsunkat kevésbé tudjuk
kézbe venni. Nemigen vannak eszközeink a
konfliktusaink, a deprssziónk
kezelésére. Generációk
kellenek hozzá, hogy ez megváltozzon
– mondta Kálmánchey
Albert
.


– Általában elmondhatjuk, hogy
rossz az emberek mentális állapota.
Kapcsolataink „zörgősebbé”
váltak, sok a konfliktus.
Megfigyelhető, hogy ha a
feszültséget inkább kifele
vezetik le az emberek, mint befele, akkor kevesebb az
öngyilkosság – ez jó, de
ugyanakkor több a mások ellen
elkövetett erőszakos cselekedet.


Sajnos, mostanában úgy tűnik,
mindkét irányban sok erőszak
történik. Az utóbbi években a
depresszió a megbetegedések
számának rangsorában a 6-10.
helyről az első ötbe került.
Folyamatosan stresszben vagyunk és ez a
családfenntartókra még
jobban igaz. Féltem a férfiakat,
várhatóan megnő majd
köztük a szív- és
érrendszeri panaszokkal küzdők
száma.


Az utóbbi időszakban több a
férfiak és az idős emberek
által elkövetett öngyilkosság.
Az öregek nem találják
helyüket, esetleg tehernek érzik magukat,
magányosak. Új jelenség, hogy
már középkorú emberek is
egyedül maradnak, mert a fiatalok
külföldre mennek. Gyakran talákozunk a
szülők
önáltatásával: az
eszükkel megértik gyermekük
döntését, de a szívükkel
– érthető módon – nem
tudják elfogadni. Utóbbiról, a
veszteség okozta fájdalomról
azonban nem akarnak tudomást venni –
magyarázza Kálmánchey
Albert.

– A telefonos segítés során
nem tudunk megoldást kínálni
semmilyen gyakorlati problémára.
Lelki elsősegélyt nyújtunk, ott
és abban a percben próbálunk
segíteni, az érzelmi mínuszt
kezeljük. A telefonáló
tulajdonképpen azt akarja, hogy
meghallgassák, hogy kibeszélhesse
magát. A hívás
általában akkor ér véget,
ha a hívó fél valamennyire
megnyugodott, egy kicsit jobban érzi
magát, érzelmileg
stabilizálódik. Mindig ő az aki,
befejezi a beszélgetést. Napi 10-15
hívás van, a legtöbb
júliusban és októberben, nem
tudjuk, miért. Sokat segítene, ha
több helyen lenne elérhető a
számunk: gyógyszertárakban,
tömegközlekedési
járműveken; de nem igazán
találkozunk erre
fogadókészséggel.

Segíteni
próbálnak



Debrecenben az országban elsőként
jött létre 1970-ben telefonos
lelkisegély-szolgálat,
képviselői azt tartják
eredménynek, hogy még mindig,
folyamatosan működnek. Ma nem csak a
Hajdú-Bihar, hanem a
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
hívások is ide futnak be. A szakember a
„nem tevés” tipikus
példájaként említette, hogy
amikor a VESZ segítséget kért
Nyíregyházától a
telefonszolgálat fenntartására,
még csak nem is válaszoltak… A
legtöbb hívás a ’90-es évek
elején érkezett, amikor már minden
lakásban volt telefon, de még nem
váltottak mobilra. Napjainkban komoly gondot
okoz, hogy csak vezetékes vonalról
hívható a Lelkisegély
Szolgálat. Technikailag megoldható lenne
mobilról elérni, de ehhez valamely
mobiltársaságnak kellene anyagi
áldozatot hoznia – egyelőre nem
hajlandók rá.


 

Nem csökken
tovább

– Az
öngyilkosságok száma
1984-86 körül
tetőzött, a mostani
szám az akkorinak fele. Az
öngyilkosságok és
számuk
változásának okai
is igen összetettek, nehezen
magyarázhatók. A
csökkenésben
valószínűleg
szerepet játszott, hogy
megváltozott a rendszer, az
emberek feje fölül
„eltűnt a plafon”,
perspektíva nyílt
számukra. Egy ideje azonban,
bár statisztikai adataink
nincsenek, de érezük hogy a
megállt a csökkenés
– tudtuk meg Buza
Domonkostól, a budapesti
lelkisegély
telefonszolgálat
vezetőjétől, aki
részt vett a Magyar
Pszichiátriai
Társaság debreceni
konferenciáján. Az
öngyilkosságok
alakulásában
területi
különbségek is vannak:
a nyugati országrész
mindig is jobban áll mint a
keleti, de az utóbbi
években a
különbség
megnőtt. Hajdú-Bihar
sajnos, az előkelő harmadik
(Bács-Kiskun és
Békés után,
Csongrád és
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
előtt). Az országos
átlagnak a
dunántúli adat a fele, a
keleti pedig a duplája.
Ezért is van
szükséges a telefonos
lelkisegély-szolgálatokra,
hogy kéznél legyen a
segítség! –
hívta fel a figyelmet a
szakember.

 – Sajnos, a
sajtóban rendre kiemelt helyet
kapnak az öngyilkosságok,
főleg, ha brutális
módon történtek.
Már régen
kimutatták, hogy a
társadalomban erős a
mintakövetési hajlam:
amikor előfordult 1-2
vonatgázolásos eset,
utána megszaporodott az
így elkövetet
öngyilkosságok
száma.
Pszichiáterként annak
örülnénk, ha
egyáltalán nem
adnának hírt
ezekről, de legalább ne
heroizálják az
öngyilkosokat!