Debrecen már megtette a magáét

Debrecen – A volt direktor szerint a saját
erő mellett külső forrásból
valósulhatott volna meg a színház.
Turi Gábor viszont azt mondta: a kulturális
főváros pályázat
elvesztése után az egészet
saját erőből tervezték kivitelezni


Csányi János, a
Csokonai Színház volt igazgatója,
az új színház szakmai
koncepciójának szellemi atyja a
Napló
újságírójától
értesült a csütörtöki
fejleményekről, s úgy
reagált: nagyon sajnálja, hogy a
Debreceni Színházi Régió
elgondolása csak töredékesen
valósul meg
.


– Az engedélyezési tervekig
én vezettem a szakmai munkát. Az
első pillanattól kezdve arról volt
szó, hogy a színház szerkezeti
felépítését a város
saját erőből
finanszírozza
, de a
belsőépítészet és a
színháztechnológia
költségeit illetően már
kormányzati, illetve nemzetközi
forrásokra is számít –
hangsúlyozta Csányi
János
. – Bár
rendkívül nehéz helyzetben van az
ország, tragikusnak tartom, hogy az
állam nem segíti ezt a
kezdeményezést
. Úgy gondolom,
Debrecen már megtette a magáét.
A színházi kultúra
támogatása állami ügy
, s
így az államnak most is
kötelessége és érdeke
segíteni. Nem tudok olyan
színházról, amely akár fele
vagy egyharmad részben városi
erőből épült volna meg. Ha arra
gondolok, hogy Pécs lassan belebukik a
kulturális fővárosi projektbe,
Debrecennek pedig csak egy kicsit kellett volna
segíteni
, hogy sikeresen
megvalósítsa mindazt, amit a
kulturális fejlesztés terén
eltervezett, akkor különösen tragikusnak
mutatkozik a helyzet – fogalmazott a volt
színházigazgató.

Csányi János azt
reméli, hogy a most kialakult helyzet
csupán átmeneti
, s ha már
így történt, legalább
felhívhatja a figyelmet arra, hogy cselekednie
kell a kormányzatnak. Bár
Csányi sajnálja, hogy
Debrecenben nem folytathatta munkáját,
továbbra is szívén viseli az
új színház sorsát,
és örülne, ha végül
megvalósulna és sikeres lenne a
játszóhely.


A szakember, mint
érdeklődésünkre elmondta,
utóbb a Károli Gáspár
Református Egyetem felsőfokú
színházi és filmes szakmai
képzést végző új
intézete létrehozásának
előmozdítójaként
ténykedett, s a napokban nevezik ki az
intézet igazgatójának.

Nem kommunikálták
jól


Most már kész helyzet
előtt állunk
– mondta
Szabó Tibor, a Vojtina
alapítója, amikor
véleményét kérdeztük.
– Vissza kellene menni a kezdetekig,
megnézni, megfelelő volt-e az
előkészítés, ki miért
döntött így, és annak viselnie
kell a felelősséget. Ugyanaz a
véleményem az új
színházról, mint minden
kulturális beruházásról:
fel kell mérni, van-e rá igény?
Nem kommunikálták jól,
miért épül a teátrum, amire
egyébként szerintem jelen helyzetben
nincs szükség, illetve jobb
átmenettel kellett volna megoldani egy új
kamaraszínház
létesítését.
Kérdés az is, mi lesz a Csokonaival, amit
már régóta fel kellene
újítani, de nem telik rá?

Saját erőből
tervezték


Nem kérdés, hogy
szükség van

kamaraszínházra,
stúdiószínházra.
Inkább a méret a kérdéses
– jegyezte meg elöljáróban
Turi Gábor, aki a terv
elfogadásakor Debrecen kulturális
alpolgármestere volt. – Az új
épületben sem a nézőteret
gondolom túl nagynak. Ekkora
intézmény működtetése
komoly tehertétel lesz a város mindenkori
költségvetésében.
2003-2004-ben az az elképzelés
élt, hogy a Kölcsey
Művelődési Központ
lebontása miatt hiányzó
stúdiószínház a Monti
ezredes utcai Biogal klubkönyvtár
helyén létesülne. Akkori áron
körülbelül 300 millió forintba
került volna. De jött az új
lehetőség, a Fórum-komplexum, s
megfogalmazódott az igény, hogy
ne csak – mint eleinte tervezték –
lakásoknak és üzleteknek, hanem
kulturális létestménynek is helyt
adjon
. Csányi János
úgy került a képbe, hogy ő volt
az egyetlen, aki az elmúlt negyen évben
színházat épített
Magyarországon. (Az ő
igazgatósága és
irányítása alatt
létesült a Bárka.) Itt a
beruházó szakmai
tanácsadója lett, szorosan
együttműködve Finta
József
tervezővel és az
önkormányzattal. Azt követően,
hogy elestünk a kulturális
főváros
lehetőségétől, az
egészet saját erőből tervezte
megvalósítani a város. A jelek
szerint erre most nincsenek helyi források
,
s emiatt sajnos elodázódik a Csokonai
Színház nagyon esedékes belső
felújítása – mondta a
Naplónak Turi Gábor.

Csak tervek vannak


– Egy üres telket sem tud felmutatni
Szombathely önkormányzata,
lévén még csak a tervezett
új színház helyét
jelölték ki
.


– Az előkészítő
munkálatok zajlanak – tudtuk meg
Horváth
Arankától
, a szombathelyi
önkormányzat Kulturális,
Idegenforgalmi és Civil Irodájának
vezetőjétől. – A
közgyűlés tervpályázatot
írt ki, túl vagyunk ennek első
fordulóján. 36 pályázat
érkezett, abból
kiválasztották az első
négyet. 2007-ben célzottan az
előkészítésre kapot a
város a kormánytól 1
milliárd forintot, majd 2008-ban még 850
milliót. Kezdetben 6 milliárd forintnyi
összegbe kerülő
létesítményről szóltak
a tervek, de jelen helyzetben át kell gondolni,
mennyiért akarunk építtetni. A
városvezetés csak akkor vág bele a
megvalósításba, ha
biztosítottnak látja a forrást.
Jelenleg is van színtársulata
Szombathelynek, mely egy ideiglenes
játszó helyen működik.

Csak ha
biztos
Halász
János
debreceni
alpolgármester
csütörtökön
úgy nyilatkozott, a parlament
kulturális és
vidékfejlesztési
albizottságának
elnökeként
indítványozni fogja, hogy
a Szombathelynek
színházépítésre
adott 1,8 milliárd forintot,
melyből szerinte csak egy
üres telket tudnak felmutatni,
csoportosítsák át
Debrecen javára. Pénteki
érdeklődésünkre
Horváth Aranka,
a szombathelyi polgármesteri
hivatal irodavezetője elmondta:
egy üres telket sem tudnak
felmutatni, lévén
még csak a tervezett új
színház helyét
jelölték ki. – Az
előkészítő
munkálatok zajlanak. A
kormánytól 2007-ben az
előkészítésre
kapott a város
egymilliárdot, majd 2008-ban
még 850 milliót.
Kezdetben összesen 6
milliárdról
szóltak a tervek, de jelen
helyzetben át kell gondolni,
mennyiért akarunk
építtetni. A város
csak akkor vág bele, ha
biztosítottnak látja a
forrást – reagált
Horváth Aranka.














Halász János
válaszol és kijavít

Leáll a szíház
építése?

Debreceni Latinovits
Színház: Halhatatlanság,
sajátosan

Színház a
Fórumban – egy kézből

Kell-e két
színház Debrecenbe?

Vita a
színházról