Debrecen játszotta az egyik főszerepet 170 éve

Akt.:
A Nagytemplom a szabadságharcban is történelmi jelentőségű helyszín volt. Immár itt van az országzászló új helye; kedden megtartották a csütörtöki lobogófelvonás főpróbáját
A Nagytemplom a szabadságharcban is történelmi jelentőségű helyszín volt. Immár itt van az országzászló új helye; kedden megtartották a csütörtöki lobogófelvonás főpróbáját - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Több ezer környékbeli lakos ragadott fegyvert a szabadságért és a függetlenségért.

  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Debrecen igencsak fontos helyszínné vált – tudtuk meg dr. Miru Györgytől, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docensétől a nemzeti ünnep alkalmából folytatott beszélgetésünkkor.
  • A történész elmondta: mivel napilapok 170 éve még nem léteztek, és a vasút sem készült még el Debrecenig, egy-két napos késéssel jutott el a pesti forradalom híre ide.
  • Március 17-én a debreceni tanács a Városháza előtt népgyűlést tartott, ahol beszámoltak a történésekről, és kihirdették a 12 pontot.
  • Hasonló események zajlottak a környékbeli helységekben is. Májusban megkezdődött a honvédség létrehozása.
  • Az egyik zászlóalj központja Debrecenben volt, ahová körülbelül ezren jelentkeztek.

A kormány, a minisztériumok, a csatolt intézmények (például a pénzjegynyomda), csaknem 10 ezer ember, 1848 végén, 1849 elején érkezett meg az osztrákok által megszállt Pestről az akkor körülbelül 50 ezer lakosú Debrecenbe – ismertette dr. Miru György, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense.

Elmondta: egyebek mellett itt működött a Kossuth Lajos vezette – ideiglenes kormányként működő – Országos Honvédelmi Bizottmány is. A sok vendég ellátása, elszállásolása komoly feladatot jelentett Debrecen lakosainak, amit azért sikerült megoldani.

Politikai, intézményi központ

Az országgyűlés népképviseleti szerve a Református Kollégium Oratórium termében, a főrendi tábla a mai Széchenyi utca és Piac utca sarki épületben, a Bárczy-ház emeletén ülésezett. Kossuth Lajos több alkalommal is mondott Debrecenben beszédeket, és nemcsak zárt körben, hanem az utcákon is. 1849. április 14-én a trónfosztás elfogadásakor az ország­gyűlés ülését áthelyezték a Nagytemplomba, ahol olyan sok helyi polgár gyűlt össze, hogy a képviselőknek úgy kellett helyet szorítani az első sorokban. Kossuth ekkor is komoly szónoklatot tartott. A trónfosztásról nem folytattak nyilvános vitát. Mindenki igennel szavazott – ismertette dr. Miru György. Ugyanakkor, miközben a kevésbé radikális sajtó is függetlenségi hangulatot gerjesztett, mégsem lehet azt mondani, hogy a tömeg nyomására történt meg mindez.

A történész kifejtette: a kormány és az országgyűlés május végéig működött Debrecenben. A sikeres tavaszi hadjárat nyomán felszabadult Pest, majd Buda, így az ország vezetősége visszakerült a fővárosba.

A debreceni végnapok

1848 őszétől sokan, összesen több ezren csatlakoztak a honvédsereghez Debrecenből és a környékből, főleg a Hajdúkerületből.

ksTavaly októberi megemlékezés Nagysándor József kőhalmánál – mely azon a dombon áll, ahol a tábornok a debreceni csatát vezényelte | Fotó: Molnár Péter

A szabadságharc utolsó nagyobb itteni eseménye az 1849-es debreceni csata volt, amikor Nagysándor József csapatai a várostól nyugatra, északnyugatra (a mai Balmazújvárosi út környékén) harcba bocsátkoztak az észak felől támadó orosz csapatokkal. A magyarok ugyan hősiesen harcoltak, de alulmaradtak a körülbelül tízszeres túlerőben lévő, Paskievics vezette oroszokkal szemben.

Méltó megemlékezések

Dr. Miru György a beszélgetés végén úgy vélte, hogy Debrecenben és Hajdú-Biharban manapság megfelelően, méltó módon ápolják az 1848-as szabadságharc és az azt követő szabadságharc emlékét. – Szerencsére számos ezzel kapcsolatos emlékhellyel rendelkezünk. Az iskolákban jól tanítanak erről, a média kiemelt helyen foglalkozik a történésekkel. Bár meglehetősen régen, 170 éve történt eseményekről beszélünk, ezek mégis alkalmasak az ezzel való szembesülésre, a nemzeti öntudat, a közösség tudat, a hazaszeretet erősítésére – állította a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense.

– Orosz Csaba –


Kitüntetést kaptak a nemzeti ünnep alkalmából

Az idén is szerepeltek megyénkbeli kötődésűek az elismert kiválóságok közt

Állami kitüntetések

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat

  • Dr. Csernátony Zoltán, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja (DE KK) Ortopédiai Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat

  • Dr. Orosi Piroska, a DE KK Kórházhigiénés Osztályának osztályvezető higiénikus főorvosa, egyetemi docens

A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata

  • Győri Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolájának vezetője
  • Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának igazgatója, főlevéltárosa

A Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata

  • Dr. Sohajda Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház Intézeti Gyógyszertárának vezetője

A Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata

  • Dr. Tóth Anikó, a Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodási Szak- és Felnőttképzési Intézetének megbízott intézetvezetője

Művészeti kitüntetések

Jászai Mari-díj

  • Tenki Réka, a budapesti Örkény István Színház Színművésze

József Attila-díj

  • Tóth-Máthé Miklós író, drámaíró

Liszt Ferenc-díj

  • Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkara vezető karnagya, a Debreceni Kodály Kórus korábbi vezető karnagya

Magyarország Kiváló Művésze

  • Csuja Imre Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész
  • Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Csokonai Színház igazgatója

Fotó: Molnár Péter
Debrecen - A frissen elkészült, 22 méteres zászlórúdra vonják majd fel a nemzeti lobogót március 15-én, az ünnepi események nyitányaként, és ehhez igazodik a többi program is: ezúttal nem a Petőfi-szobortól a Kossuth térre, hanem fordítva halad a menet – mondta el Széles Diána, Debrecen alpolgármest...

Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Az idén is az elsők között emlékezett meg a Dr. Kenézy Gyula Baráti Kör Egyesület az 1848/49-es forradalom és szabadságharc áldozatairól a Hosszúpályi úton lévő emlékműnél kedden. A cívisváros sok szállal kötődik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez. Évek óta szoká...