Debrecen az aradi vértanúkra emlékezik

Megemlékezés Nagysándor József honvédtábornok kőhalmánál
Megemlékezés Nagysándor József honvédtábornok kőhalmánál - © Fotó: Matey István
Debrecen – A debreceni önkormányzat két helyszínen emlékezett az 1848–49-es szabadságharc hőseire és mártírhalált halt áldozataira.

Megemlékezést és koszorúzást tartottak nemzeti gyásznapunk alkalmából 2015. október 6-án, az Aradon kivégzett honvédtábornokok emléknapján. Nagysándor József honvédtábornok kőhalmánál Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere felidézte az 1848–49-es eseményeket.

– A tizenhárom aradi vértanú mellett, 1849-ben a mai napon végezték ki Gróf Batthyány Lajost is Pesten, rajtuk kívül sok ezer névtelen hős is az életét, fiatalságát és jövőjét adta a hazáért. Mit jelent ez ma? Önazonosságot – mondta az alpolgármester. Hozzátette: a magyarságot a legnehezebb körülményekben is vállalni kell, a vértanúk példájából erőt kell meríteni, hogy jó döntések szülessenek. Az eseményen a Pergő Hagyományőrző Műhely Bakator zenekarának műsora, „Az aradi börtönablak de árva…” is elhangzott, majd a jelenlévők megkoszorúzták Nagysándor József kőhalmát.

Tiszteletadás az emléktáblánál

A 2-es számú toborzóiroda emléktáblájánál Nagy Zoltán, a Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 2. Katonai Igazgatási Központjának parancsnoka beszédet mondott.

– 1867-ben, a kiegyezés évében lehetett először hivatalosan gyászolni az aradi vértanúkat és a szabadságharc hőseit. Debrecenben akkor kialakult egy hagyomány, hogy egyházi szertartás keretén belül, felekezettől függetlenül, katolikus gyászmisén emlékeztek – mondta. Kiegészítette: át kell gondolni és tovább kell adni azokat az eszméket, amiért meghaltak Aradon. A hazaszeretet legyen követendő példa a XXI. században is, amikor számos fegyveres konfliktus van a világban. A Magyar Honvédségre mindenkor lehet számítani, hogy a haza biztonsága fennmaradjon.

Az ünnepség koszorúzással ért véget.

HBN–VK|Fotó: Matey István








hirdetés