Amik változnak, és amik nem

A legáltalánosabb fogadalmak: most nyomtam el az utolsó cigarettát, most rúgtam be utoljára, ez az utolsó tízezres, amit játékgépbe toltam, vagy akár a nincs több sült krumpli, hamburger és gyros.

Jövőre egészségesen, és főleg rendszeresen étkezem majd; az tuti, hogy többet sportolok, megiszom naponta legalább másfél liter folyadékot (lehetőleg alkoholtól menteset). Nem nézek annyi tévét, rendszerezem az asztalom, és úgy általában: megpróbálom az életemmel kapcsolatban is ugyanezt tenni – mit próbálom, egyenesen megteszem.

Aztán jönnek azok a bizonyos „elsők”, mikor először szegjük meg a többnyire esküvel kísért fogadalmunkat: „a legjobb barátom szülinapján csak ihatok tán’ egy-két pohárkával”, vagy ugyanekkor: „nehogy már ne gyújthassak rá, olyan jó a hangulat, egyszerűen megkívánja”.

És amilyen erős volt az elhatározás, úgy válik semmivé a fogadalom egy-egy „jó” pillanatban.

De amit eddig is megtettem és ezután is tűzön-vízen át meg fogok: nem küldök tovább e-mailen érkező körleveleket (akkor sem, ha emiatt szerencsétlen leszek négy évig, és nem hagy rám Bill Gates egy huncut vasat sem), nem fogyasztok mákos ételt, a fogkrémet továbbra is a végén nyomom – nem pedig a közepén! –, valamint előre láthatóan ezután sem töltök a mobilomra feketepákós csengőhangot vagy kiszeltündés háttérképet.