A februári időjárás is melegebb volt

Debrecen - Lehullott csapadék tekintetében a sokéves átlag alatt maradt a térség. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjából.Február hónapunk is illeszkedett az átlagosnál magasabb hőmérsékletű hónapok sorába. A tél utolsó harmada egyben szárazabb is volt a szokásosnál.

Hűvös hajnalok

A megszokottnál magasabb havi középérték ellenére február kifejezetten télies időjárással indult. Az első hét folyamán alig emelkedett fagypont fölé a hőmérő higanyszála, nappal 0 és +5 közötti, éjjel -2 és -7 °C közötti hőmérséklet volt jellemző. Akadtak olyan napok is, amikor egész nap fagyott, de ilyenre az egész hónapban is mindössze 1-3 ízben volt csak példa. A sok felhő és a jobbára borult, időnként csapadékos időjárás miatt erős fagyok ekkor még nem alakultak ki. A második dekádra azonban fokozatosan szárazabbra fordult a Kárpát-medence időjárása és a derült, csendes időben erősödött a napi hőingás. Míg a napi csúcsérték sok helyütt már a 10 fokot is meghaladta, a hajnali órák még kemény fagyokat tartogattak: a leghidegebb 18-án virradóra volt, akkor nagy területen süllyedt -10 fok alá a 2 méter magasan mért léghőmérséklet. A harmadik dekád során jelentősen mérséklődött az éjszakai lehűlés, 23-ától kezdődően mindenütt megszűntek az éjszakai fagyok. Nappalra állandósultak a 7-12 fok körüli maximumok, a legmelegebb nap 24-e volt, amikor Debrecenben kereken 17,0 fokig melegedett fel a levegő a kora délutáni órákra.

Többet sütött a nap

A napi középhőmérséklet a második dekád végéig fagypont körül ingadozott, majd tartósan a 6-10 °C-os tartományba emelkedett. Részben ennek is köszönhetően a havi középérték a sokéves átlagot 1,5-2 fokkal meghaladva 1,1-2,0 °C között szóródott Észak-Tiszántúl területén. Ezen értékeket a szokásosnál mintegy 30-40 százalékkal magasabb napfényes óraszám mellett mérhettük, s ugyancsak a szokásos felett alakult a felszíni talajhőmérséklet is. Öt centi mélységben csupán az első dekád végéig mértünk gyenge talajfagyot, de ez sem volt általános sem Hajdú-Bihar, sem pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén. Ami a havi csapadékösszeget illeti, e paraméter tekintetében nem csupán a sokéves átlagtól, de az ország többi területétől is jócskán elmaradt a tiszántúli régió. Februárban mindössze 10-22 mm kezdetben szilárd, majd vegyes, végül folyékony halmazállapotú csapadék hullott a térségben. Ez fele-kétharmada a klímastatisztikák alapján várható értékeknek. Vékony hótakaró is mindössze 2-4 napon borította csak a térséget a hónap elején, a csapadék java része a későbbi időszakban, eső formájában érkezett. Ennek megfelelően a talaj nedvességkészletében sem következett be jelentősebb változás: az 1 m mély szelvényből a legszárazabb, nyírségi tájakon még 40-60 mm hiányzik a szabadföldi vízkapacitás eléréséhez. Másutt azonban optimálisak a telítettségi értékek, sőt, Hajdú-Bihar déli vidékein, valamint egyes mélyebben fekvő területeken átmeneti belvízgondokkal is szembe kellett néznie a gazdálkodóknak.

- Debreceni Egyetem -