Az Egy halálraítélt utolsó napja című opera ősbemutatójának adott otthont a Csokonai Színház 2009-ben, tavaly pedig A tüzes angyal című Prokofjev-opera volt látható Debrecenben először a hazai operaszínpadok közül. Ez a sor folytatódik A halott várossal.
Puccini 1920-ban, A halott város bemutatásának évében „a német zene legnagyobb reménységének” nevezte az akkor 23 éves Korngoldot.
- Korngold zenéjében letagadhatatlanok a puccinis hatásokat, hangszerelési zsenije révén létrejövő totális akusztikus hatás pedig lehengerli, magával ragadja a hallgatót – mondja az előadás karmestere, Kocsár Balázs, akinek szívügye volt az operakülönlegesség bemutatása.
- A halott város zenéje ismeretlenül is ismerős lehet – magyarázza Kocsár, – hiszen a nácik elől Amerikába emigráló Korngold volt az egyike azoknak, akik Puccinin nevelkedve megteremtették az úgynevezett hollywoodi hangzást. Ez a szimfonikus filmzene a mai közönségnek a Csillagok háborújából vagy A Karib-tenger kalózaiból lehet ismerős.
- A 20. század elejére jellemző dekadens életérzés, vagyis a halállal, a végzettel történő szembesülés, a valóság és a képzelet elmosódása a 21. század elején újra rendkívül aktuális témává vált – magyarázza Vlad Troickij rendező, aki hűen szeretné megidézni Korngold zeneileg is sokrétegű operájának különleges világát, amelyben ötvöződik a lét reális és szürreális síkja, a misztikum és a misztérium.
Ehhez nemcsak nagyszerű hangokra, hanem kiváló színészekre is szükség volt, így esett a választás Rálik Szilvia szopránra és Nyári Zoltán tenorra.
Talán nem szentségtörés egy komolyzenei produkció, egy magyarországi opera ősbemutatója kapcsán azzal csigázni a nagyérdemű kíváncsiságát, hogy A halott város nem csupán egy látomásos szerelmi történet, hanem egy jó thrillerhez illően csavaros és izgalmas mű…
HBN