Czibere: 12 milliárd forintos program alapozza meg a szociális életpályát

Budapest – Egy most meghirdetett, 12 milliárd forintos program alapozza majd meg a szociális életpálya bevezetését. Ennek a térítésmentes képzési, továbbképzési rendszer elindítása a legfontosabb eleme – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára egy keddi budapesti szakmai konferencián.

Czibere Károly azt mondta, a négy évre szóló humánerőforrás-fejlesztési projekt célja az, hogy a szociális ágazatban jól képzett szakemberek dolgozzanak és javuljon a szolgáltatások minősége. A továbbképzések mellett kétszintű szociálisvezető-képzéseket, nevelőszülői oktatást, valamint a területen dolgozók számára a – kiégés megelőzésére – lelki egészséggondozást is tartanak majd.

A szociális ágazatban jelenleg 90 ezernél többen dolgoznak, közülük mintegy 73 ezren szakmai munkakörökben.

Az államtitkár kiemelte, a kormányzat elkötelezett a szociális biztonság erősítése mellett. A konferencia “Pro/Kontra” címére utalva pedig azt hangoztatta, intenzív párbeszédre van szükség a kormányzat és a civil szakmai szervezetek között, mert viták nélkül nincs előrelépés.

Czibere Károly előadásában a gyermekvédelmi ügyek között – utalva az otthonában halálra éheztetett másfél éves gyöngyösi kislány tragédiájára – azt mondta, a gyermekvédelmi törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok a szakemberek számára ma is megadják a szükséges eszközöket ahhoz, hogy fellépjenek veszélyeztetettség esetén.

Hozzátette, továbbra is figyelemmel kísérik, hogyan működik a jogalkalmazói gyakorlat, és a hasonló eseteket a különleges gyermekvédelmi munkacsoportban vizsgálják meg. Jelezte, a testület munkájában az ágazat tagjain kívül a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és az ombudsman is részt vesz, hogy kiderüljön, mi vezethetett az adott tragédiához és a hasonló esetek hogyan kerülhetők el.

Januártól a jelzőrendszer további erősítésére készülnek, valamint a szülők együttműködési kötelezettségét is erősíteni akarják – tette hozzá.

A konferencia után újságírói kérdésekre válaszolva az államtitkár azt mondta, a gyöngyösi eset után indult vizsgálat megerősítette, hogy a szakembereknek a jogszabályok alapján minden eszközük megvan arra, hogy elkerülhetővé tegyék a hasonló tragédiákat. Felhívta a figyelmet, a gyermekvédelmi törvény alapján adott esetben az együtt nem működő szülőre akár az ajtót is rá lehet törni, ha felmerül, hogy a gyermek veszélyben van.

Czibere Károly egy jogszabály-módosítási elképzelést is ismertetett, amely szerint ha szakembertől vagy hatóságtól jelzés érkezik a szülői együttműködés hiányáról, akkor a gyermekjóléti központ vezetője rendőri közreműködéssel is megvizsgálhatja a helyzetet, és ha bántalmazásra, elhanyagolásra utaló nyomokat talál, akkor “azonnal, haladéktalanul és mérlegelés nélkül” megindíthatja a védelembe vételt.

Közölte, ősszel vizsgálni fogják, hogy a jelzőrendszer tagjai közül mindenki tudja-e, mi a dolga és a felelőssége. Példaként említette, hogy a pedagógusnak nemcsak az oktatás a felelőssége, hanem az is, hogy ha verés nyomait látja egy gyereken, akkor azonnal jelezze.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem jelzik a gyermekbántalmazást, az legalább olyan súlyos cselekménynek számít, mint a kiskorú fizikai bántalmazása.

Szólt a nagy létszámú intézményekben élő fogyatékos emberek úgynevezett kitagolási programjáról is, amelynek lényege, hogy az érintettek családiasabb környezetben élhessenek, ehhez egy támogatott lakhatási programot működtetnek. Közölte, a következő években négyezer fogyatékos ember költözhetne ki a nagy intézményekből, erre a célra 36 milliárd forintot fordítanak. Elmondta, a programot megújítják, kiemelten odafigyelnek arra, hogy a kiköltözőket megfelelő szolgáltatási háló vegye körbe, ne egy újabb elszigetelt környezet.

Czibere Károly arról is beszélt, hogy a kormány kedden tárgyalja a szakápolásról szóló előterjesztésüket, amelynek lényege, hogy az idősotthonok 50 ezres férőhelyszámán belül 3-5 ezer helyen új típusú szolgáltatást alakítanának ki, amely “közelebb állna az egészségügyi krónikus ellátáshoz”. Ez a szolgáltatás átmenetet képezne a hagyományos bentlakásos szociális gondozás és az egészségügyi ellátás között – fűzte hozzá.

– MTI –








hirdetés