Csütörtökön kísérik utolsó útjára Choli Daróczi Józsefet a Csepeli Temetőben

Budapest – A cigány tradíciók szerinti szertartás keretében kísérik utolsó útjára Choli Daróczi József írót, a magyarországi cigány közélet egyik ismert alakját csütörtökön 14 órakor a Csepeli Temetőben Budapesten – közölte a RomNet hírportál kedden az MTI-vel.

A hírportál tájékoztatása szerint a temetést megelőző este, szerdán 18 órától a Kossuth Klubban tartanak nyilvános, közös megemlékezést és virrasztást az elhunyt emlékére.

Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő életének 79. évében, május 12-én hunyt el.

A hírportál idézi Áder János köztársasági elnököt, aki az elhunyt író családjának küldött részvéttáviratában kiemelte Choli Daróczi József alkotói életművét, amely a gyakran törékenynek bizonyuló emberi méltóságnak állított maradandó emléket. “Oktatói pályáján a közömbösség elleni küzdelemre, önbecsülésre, közös értékeink elfogadására és megőrzésére tanított” – hangsúlyozta Áder János.

Az államfő szerint Choli Daróczi József költészete és nevelő munkája nem merül feledésbe, mert mindig lesznek, akik személyes példája nyomán a cigányok és a magyarok egymásrautaltságának gazdag kultúráját tovább éltetik, és erre tanítanak másokat is.

A RomNet idézi Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt vezetőjét, aki gyásztáviratában kiemelte: “Choli Daróczi Józseftől bölcsességet, tudást és emberséget tanulhattunk, cigány és nem cigány magyarok. Ő volt az, aki egész életében feladatának tekintette a roma testvéreink meggyőzését arról, hogy képesek az értékteremtő életre, alkotásra” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, “felmutatta annak a világnak a kincseit, amelyből jött: a magyarság, a cigányság pótolhatatlanságát, egyediségét, kulturális önrendelkezését Európa közepén”. Choli Daróczi József halála pótolhatatlan veszteség az egész nemzetnek – írta Balog Zoltán.

A magyarországi cigány közélet egyik ismert alakja 1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn. Choli Daróczi József 1975 óta tagja volt a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som nevű lapot. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt.

1987 és 1988 között a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetségének elnöke lett; a rendszerváltás után betöltötte a X. kerületi cigány önkormányzat elnöki tisztét is.

A pedagóguspályára 1994-ben tért vissza, a zsámbéki Apor Vilmos főiskolán romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba.

1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben részesült.

Choli Daróczi Józsefet az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

– MTI –