komposztálás

2020.06.17. 20:36

A zöldhulladék nem vész el, csak átalakul

A komposztáláshoz négy dolog kell: barna, zöld, víz és levegő.

Kiss Dóra

Fotó: Illusztráció / Shutterstock

Egyre több kertes ház udvarán van már komposztáló edény, mely a kertben és a háztartásban „termelt” zöldhulladékok hasznosítását szolgálja. Érdemes időnként feleleveníteni, mit tehetünk és mit nem a komposztálóba.

– Ha ősszel megkaptuk a komposztáló edényt, akkor minden bizonnyal beleraktuk a lehullott leveleket, és a biológiai folyamatokra bízzuk a további sorsukat. Akik tavasszal kinyitották a komposztálót, látták, hogy a benne lévő anyag valamennyire összeesett, beindultak a lebomló folyamatok – ismertette Váradi Zoltán, a Természettár vezetője, aki azt is elmondta, hogy a komposztáláshoz négy dolog kell: barna, zöld, víz és levegő.

– A barna dolgok általában az őszi és a téli, míg a zöld a tavaszi és nyári időszakból erednek. A komposztálót nem szabad hagynunk kiszáradni, ezért szükséges a víz. Levegő is kell, hiszen a komposztálás nagy részét szemmel nem látható baktériumok és gombák végzik. Mivel az edény alja lyukas, a talajból feljövő földigiliszták csemegéznek a komposztból – részletezte a folyamatot Váradi Zoltán.

Mit lehet, mit nem?

A kertből szinte mindent beletehetünk a zöldhulladék-tárolóba, persze itt is vannak kivételek.

– A lombot, vékonyabb ágakat, fanyesedékeket, lenyírt füvet nyugodtan beletehetjük az edénybe. A komposztálás folyamata egy év, így nagy, vastag törzseket ne rakjunk bele. Értelemszerűen nem fogunk belehelyezni olyan dolgokat, amik eleve nem jók a természetnek, például üveg-, műanyag-, fémhulladékot. A háztartás is rengeteg szerves hulladékot termel, a konyhából sok minden mehet a komposztálóba, például a különböző zöldségek és gyümölcsök maradványai: almacsutka, krumplihéj, viszont citrusfélék héját és a csonthéjasok magját nem érdemes beletenni, a tojáshéjat pedig csak módjával. Rakhatunk bele papírhulladékot is, például a tojástartó dobozt, sőt, a tengeri malac vagy hörcsög alomjának szolgáló faforgácsot – tudatta a szakember. Ne dobjuk bele a húsevő állat ürülékét, fehérjét, húst, csontot, zsíros vagy olajos ételmaradékot, hiszen a zsír és az olaj filmréteget hoz létre, mely nem engedi át a vizet. A kerti hulladékkal sem árt vigyázni, hiszen belekerülhetnek a komposztba a gyomnövények magjai is, így később gyakorlatilag gyommal vetjük be a kertet.

Értékes anyag

A komposztálót kezelni kell, két-három havonta érdemes annak tartalmát átforgatni, erre tökéletesen jó egy villa vagy egy gereblye.

– Ez azért szükséges, mert ahogy a gravitáció miatt egyre jobban tömörödik az anyag, kiszorítja magából mind a nedvességet, mind a levegőt, az átforgatással a lebontó folyamatokat végző élőlények teljesítményét fogjuk növelni. A komposztálás végén egy értékes anyagot kapunk, ami a növények számára felvehető tápanyagban rendkívül gazdag. A kész komposztot átrostáljuk, azokat az anyagokat, amik túl nagyok, vissza lehet tenni a következő évre. A komposztot soha nem terítjük szét a kerti talajon, be kell ásni a növények tövéhez, így ér célba a tápanyag – hangsúlyozta Váradi Zoltán.

Komposztálás kertek nélkül is, akár erkélyen

Azoknak, akik nem kertes házban élnek, mégis szeretnék újrahasznosítani a konyhában termelt hulladékot, kipusztult szobanövényeket, elhervadt virágcsokrokat, remek megoldás lehet a „panelkomposztálás”. A zöldhulladék otthoni újrahasznosításához csak két egymásba helyezett edény és néhány giliszta szükséges.

– Két konténert – sima átlátszó műanyag dobozokat – egymásba teszünk, a felső alját átfúrjuk, és kész is a házi komposztáló. A felsőbe pakolunk mindent, amit komposztálni szeretnénk, legyen az zöldség vagy gyümölcs héja vagy elszáradt növény. A házi komposztálás esetén gondoskodni kell a lebontást végző élőlényekről, például gilisztát kell rakni rá. Érdemes földet is használni, hiszen ha beteszünk néhány maréknyi földet, akkor abban ott vannak a lebontást végző mikroorganizmusok, amik táptalajt találva hirtelen elszaporodnak, így beindul a komposztálás. Figyeljünk arra, hogy ne száradjon ki a komposzt! Az alsó edény azért szükséges, hogy a lebontással keletkezett vizet tárolja, ez lesz az úgynevezett gilisztatea, ami nagyon jó öntözővíz a virágok számára – ismertette a panelkomposztálás folyamatát Váradi Zoltán, a Természettár vezetője.

Kávézaccot, teafiltert is rakhatunk az edénybe, de érdemes figyelni arra, hogy a filter papírból készült-e. Amennyiben műanyagból, ne tegyük a dobozba, nem fog lebomlani hónapok alatt sem. Lebomló és környezetbarát anyagokat használhatunk csupán, hiszen így kapunk a növények számára is értékes tápanyagot.

Kiss Dóra

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában