Csurdéfejű búzát és lovagsimogatót is vittünk a Magyar Értékek Napjára

Pajna Zoltán elnök „megyénknél”
Pajna Zoltán elnök „megyénknél” - © Fotó: Magánarchívum
Hajdú-Bihar – A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök és Bulcsu László alelnök képviselte az eseményen.

Mind a 19 magyarországi megye és a határon túli magyarlakta területek képviselői bemutatkoztak az immár második alkalommal megrendezett Magyar Értékek Napján a Szent István Bazilika előtt, szeptember 12-én Budapesten. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodája közösen vett részt az eseményen, ahol alakor (ősi egyszemű fajta) csurdéfejű búzával és debreceni pároskolbásszal, valamint a színpadon az Anjou Udvari Lovagok Egyesülete előadásával mutatkoztak be.

A több száz fős nézősereg a magyarság értékeit a téren felállított megyei és a határon túli területeket bemutató standokon ismerhette meg, ahol egyebek mellett értéktár-kiállítások, válogatott helyi értékek, termények, termékek voltak láthatóak. A színpadon egész nap színvonalas előadásokat adtak a megyék művészeti csoportjai, alkotó közösségei, előadóművészei. Különleges színfoltja volt a napnak a terményáldás: az áldásra szánt élelmiszereket a megyei elnökök és egy, a helyi értékek közé tartozó népviseletbe öltözött fiatal vitte dr. Gájer László káplán, dr. Lackner Pál evangélikus püspök, valamint Sebestyén Katalin lelkipásztora elé.

Fotó: Magánarchívum Fotó: Magánarchívum ©

A hajdú-bihariak egyébként igazi lovagi bemutatóval lepték meg az érdeklőket. A dr. Pávay Tibor vezette Anjou Udvari Lovagok Egyesületének célja az európai és speciálisan magyar lovagi kultúra fenntartása, értékeinek és eszméinek átmentése a mába. Példaképük a hajdú-bihari Toldi Miklós.

Búza, kerámia, szűr, lovag

A színpadi bemutatót követően a sátraknál „lovagsimogatóval”, fegyver-, és vívásbemutatóval, valamint Balassi-énekekkel várták a közönséget.

A lovagi bemutatón túl a hajdú-bihari stand termékei, többek között a megyei értéktárban szereplő híres nád­udvari kerámia és a komádi hímzés is nagy sikert arattak. A búzából font használati és dísztárgyak készítését pedig bárki kipróbálhatta.

Megismerkedhettek a látogatók a csodálatos debreceni cifraszűrrel, láthattak valódi csikóbőrös kulacsot, sőt karikás ostort is, amit Szabó István népi iparművész időnként meg is „szólaltatott”.

HBN








hirdetés