Csupán hajszálnyira a hajléktalanságtól

Kilátástalan helyzetbe került Hajdú Ferencné és súlyosan beteg fia
Kilátástalan helyzetbe került Hajdú Ferencné és súlyosan beteg fia - © Fotó: Matey István
Debrecen – Hajdú Ferencné a jó szándékú embereknek köszönheti, hogy nem az utcán kell ápolnia a fogyatékos fiát.

A most 61 éves asszony kitartóan küzdött, hogy a Cívis Ház Zrt. pályázatán hozzájusson egy bérlakáshoz. Négyéves igyekezete azonban nem járt sikerrel, pedig – mint elmondta – a családsegítő szolgálattól megkapott minden támogatást. A régi albérletükből a 31 éves fogyatékos fiával együtt ki kellett költöznie, mert az ingatlant eladták.

– Kétszer találkoztam és beszéltem a polgármesterrel. Mindkétszer megígérte, hogy segít nekünk. Ugyanezt mondta az alpolgármester és a jegyző is. Ezekben az ígéretekben bízva a főbérlő a licit végéig adott haladékot a kiköltözésre. Bíztam én is, de csalódnom kellett – mondta elkeseredetten Hajdú Ferencné.

ca3

Fotó: Matey István

Licitálni kell

Az asszony születésétől fogva egyedül neveli a halmozottan fogyatékos fiát, Zolikát, aki már 31 éves, de nem tud beszélni, járni, WC-re ülni, és kényszeres mozgásokat végez. Két agyműtéten esett át, kómában is volt, sokféle betegséggel küzd – sorolta az édesanya, akiben ennek ellenére fel sem vetődött, hogy a fiát intézetbe adja. Munkát nem vállalhat, mert Zolikát nem hagyhatja magára. Annyi pénzből kell gazdálkodnia, amennyi támogatást kap a fia után és amennyi ellátásban részesül maga a fiú. Ez együtt alig több mint 70 ezer forint. Elmondása szerint a pályázatát a Cívis Ház Zrt.-nél azért utasították el, mert nem volt pénze túllicitálni másokat.

Kölcsön kellett kérnie, hogy egyáltalán pályázni tudjon. (Az önkormányzat rendelete szerint mindenkinek piaci áron kell licitálni, majd a bérlők a rászorultság mértékétől függően szociális támogatást kapnak. Annak van nagyobb esélye lakáshoz jutni, aki az ajánlatában magasabb összegű bérleti díjat jelöl meg.)

Csapás csapás után

– Nem volt pénzem, de mindent megtettem azért, hogy egy kis lakást kapjunk. Kettőnknek elég lett volna 30 négyzetméter is. De nem elég, hogy nem volt hová mennünk, történt még egy nagy tragédia: a 29 éves lányom a szemem láttára kizuhant a nyolcadik emeletről. Végleg összetörtem, pszichológushoz is kell járnom – mesélte tovább az asszony. Se a hamvasztásra, se egy új albérletre nem volt pénze. Végül egy helyi vállalkozó állta a temetés költségeinek nagyobb részét, amit azóta is törleszt. Albérletet a Magyar Református Szeretetszolgálat és Balogh Barnabás lelkész segítségével kapott.

ca2

Fotó: Matey István

– A tiszteletes úr kifizette helyettem a másfél havi lakbért és az egy havi kauciót. Hálával tartozom neki és a vállalkozónak is. Ők a mai napig segítenek nekem. Rajtuk kívül a Vöröskereszt, a Máltai és a Baptista Szeretetszolgálat támogat rendszeresen. Csupán bennük és a civil emberekben bízhatok. A hivatalosságok mindig csak hárítottak és egymásra mutogattak, a jogszabályokkal dobálóztak. Ismernek minket, tudják mennyiből élünk, de ezek szerint mi nem vagyunk igazán rászorulva a támogatásra. Akik többet fizetnek, azok kapnak. A havi 70 ezer forint bevételéből 40 ezer megy el az albérletre, ráadásul a most következő hónapokban a fűtés miatt a rezsi igen magasra ugrik. Mivel Zolikának költséges gyógyszerekre is szüksége van, a pénzt szinte lehetetlen úgy beosztani, hogy jusson mindarra, ami nélkülözhetetlen. Élelemre gyakran már nem is marad. Hajdúné reméli, hogy e cikk hatására csoda történik.

– Balogh Réka –


A maximumot kell ajánlani

Dr. Mészáros Orsolya, a Cívis Ház Zrt. lakásgazdálkodási vezetője a Napló kérésére részletesen leírta, hogyan működik a pályázati rendszer. Eszerint a döntésekben nincs szubjektív elem, csak a megajánlott összegek számítanak. A viszonylag bonyolult szabályozás miatt Hajdú Ferencné történetét sem lehet megmagyarázni egyetlen mondattal. A lényeg azonban, hogy az önkormányzattól elnyerhető szociális bérlakásra pályázva Hajdúné jogosult havi 17 ezer 955 forint támogatásra, a jövedelme alapján pedig 21 ezer 389 forint önrészt vállalhat. Ez azt jelenti, hogy a pályázatnál havonta legfeljebb 39 ezer 344 forintot ajánlhat meg. Legutóbb két lakásra pályázott, mindkettő alaplakbére 13 ezer 662, maximális lakbére 22 ezer 770 forint volt. Az asszony tehát megajánlhatta volna a 39 ezer 344 forintból a maximumot, a 22 ezer 770 forintot. De a boríték bontásakor kiderült, hogy csak az alaplakbérnek megfelelő összeget, 13 ezer 664 forintot ajánlott, s ezzel már az első szűrőn kiesett.

A lakásgazdálkodási vezető levelének további részéből kiderül, hogy Hajdúné itt akkor sem nyerhetett volna, ha maximális összegű ajánlatot tesz, mert más is tett ilyet, s az illetőnek nagyobb volt az önrésze, ami előnynek számít.

Ám ez még mindig nem zárja ki, hogy egy másik pályázatnál Hajdúné lakáshoz jusson. Dr. Mészáros Orsolya arról is tájékoztatott, hogy a munkatársai minden szükséges segítséget megadtak Hajdú Ferencnének, és ezt a jövőben is készséggel megteszik.









hirdetés