Csúfos eredményt hozott a PISA-felmérés

Akt.:
Csúfos eredményt hozott a PISA-felmérés
© Fotó: AFP
Debrecen – Nincs olyan OECD-ország a résztvevők között, amelynél statisztikailag mérhetően jobban teljesítettünk volna.

A PISA-programban 2006-ban még csak három ország vett részt a digitális természettudomány-mérésben, 2009-ben már 19 országnak, így Magyarországnak is volt eredménye a digitális szövegértéshez. 2012-re már 32 résztvevője lett mind a számítógépes matematika, mind a digitális szövegértés mérésének – olvasható az oktatas.hu-n elérhető jelentésben. Mint írták, a képességek, a tudás működtetése, alkalmazása technológiagazdag környezetben igen figyelemreméltó, megkockáztathatjuk, meglepő eredményekkel is járt. Jóllehet az új információs kommunikációs technológiák jelen vannak a hazai iskolák világában, a digitális bennszülött diákokról szóló közkeletű feltételezésekkel szemben az elektronikus médiumban elért eredményeink jóval a várt alatt maradtak.

A diákok harmada leszakadó

Magyarországon először hat évvel ezelőtt mérték a 15 éves tanulók digitális szövegértését. Akkor 19 ország vett részt velünk együtt ebben a tesztrészben. A 2012-es felmérés alkalmával viszont már 32-en (23 OECD-ország) csatlakoztak. „Az élen elsősorban a távol-keleti és angolszász résztvevők végeztek, az egyetlen más kategóriába tartozó oktatási rendszer az 1–10. helyezési tartományban Észtország. Átlagos teljesítményt nyújtott Olaszország, Németország, Portugália és a skandináv államok. Oktatási rendszerünk eredménye az átlag alattiak közé tartozik, 450 képességpont. Átlagpontszámunk nem különbözik szignifikánsan Izrael és Chile eredményétől. Nincs olyan OECD-ország a résztvevők között, amelynél statisztikailag mérhetően jobban teljesítettünk volna, a három nálunk is kevésbé sikeres partnerország Brazília, az Arab Emírségek és Kolumbia” – állapítja meg az összefoglaló, hangsúlyozva: hazánkban a leszakadók aránya igen magas, 32,5 százalék, míg a kiváló teljesítményűeké mindössze 4 százalék.

A nyomtatottban jobbak

A teszt a digitális szövegértésen kívül a nyomtatott szövegértést is vizsgálta, e kettő összehasonlításából pedig többé-kevésbé kiolvasható egy világos tendencia: a digitális szövegértésben átlag fölött vagy átlagosan teljesítő oktatási rendszerek digitális eredménye jobb, mint a nyomtatott szövegértésben, míg azoknak, akik a digitális médiumban átlag alatt szerepelnek, a nyomtatott szövegértésük a jobb. Magyarország esetében mintegy fél képességszintnyi (38 pontos) különbség van a nyomtatott szövegértés javára. Sajnos, hazánk eredménye a 2009-es első adatfelvételhez képest minden tekintetben gyengült.

HBN








hirdetés