Csuba Ferke utóda ellátogatott a Sárkány-napra

Csuba Ferenc leszármazottja a sárkánnyal
Csuba Ferenc leszármazottja a sárkánnyal - © Fotó: B. Kiss Andrea
Csökmő – Immár huszonhetedik alkalommal húzták végig a legények a sárkányt a falun.

Gyenge Bálint, a falu egyik lakosának ötlete nyomán néhány éve „kisfia született” a sárkánynak, amit a gyerekek húznak a nagy után. Idén augusztus 18-án is vonult a két sárkány a Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar zenés ébresztőjének kíséretében.

sarkany2Fotó: B. Kiss Andrea

Délelőtt kirakodóvásár és egy rövid utcai koncert várta a lakosságot, a hazalátogató elszármazottakat és a kíváncsi idegeneket. Lehetőség volt ingyenes szűrővizsgálatra, melyet a Generali Biztosító támogatott, és a véradókat is várták a Faluházban. Délután pedig a szabadtéri színpad kínált változatos programot, ahol a cigánytánc, a népdal, a mazsorett, mesés előadás és madárbemutató kínált kicsiknek, nagyoknak remek szórakozást. Fellépett többek között Suzy és Jolly, az Animal Cannibals, Tóth Andi, a Dirty Slippers, este pedig a Hevesi Happy Band játszotta a talpalávalót, Hevesi Tamás sztárvendéggel megspékelve. A fénypont a tűzijáték volt, majd még hajnal kettőig tombolt a buli a forró éjszakán.

Honnan is ered?

A Sárkány-nap eredete az 1700-as évek második felére nyúlik vissza, és megtörtént eseményen alapul. Az akkori úrbéres községben, Csökmőn az egész falu kemény munkája sem volt elég a kirótt terhek elviselésére. Az itt élők is szerettek volna jobban élni. Úgy például, mint az akkor itt jellemző mocsárvilágba látogató hobbiból vadászó, madarászó urak. Ezt a helyzetet használta ki egy békési csaló, bizonyos Csuba Ferenc, aki több településen is lóvá tette az ott élőket, de országos hírnévre mégis csak a csökmői sárkányhúzással tett szert. A falu alatt egy mai is meglévő domb oldalában csontokat és köveket ásott el, majd kicsalta oda a falu előljáróit, és azt állította, hogy ott pénz és kincs van elrejtve, amit egy rettenetes sárkány őriz. A csökmőiek ezt könnyen elhitték, hiszen az őket körülvevő mocsár miatt tele voltak hiedelemmel, a lápból éjszakánként hallatszó különös hangok miatt a sárkányok létezését sem zárták ki. Csuba Ferke azt mondta, hogy ha jó pénzt fizetnek neki, akkor ő elbánik a sárkánnyal, a falu pedig meggazdagszik. A lakosok belementek az üzletbe, és ami kötél csak akadt a faluban, azt mind odavitték a békési fiatalembernek. Ő titokban a kötél végét egy rekettyére kötötte egy üres kannával együtt, ami a széltől bömbölt, mintha sárkány ordítana. A kötél másik végére felsorakoztatta a település fő embereit, akik minden erejükkel húzni próbálták a nem létező sárkányt. Ekkor hangzott el Csubától az a máig fenn maradó mondat, miszerint:

úgy húzzák emberek azt a kötelet, hogy nagyon vigyázzon magára, aki hált már más asszonyával, mert az ilyet felfalja a sárkány.”

Ekkor egy ember kivételével mindenki elfutott. Mint kiderült, az az egy ott maradó is süket volt. Csuba kihasználva az egy helyre összegyűlt férfiak távollétét, összeszedte a falu összes pénzét és távozott. Csökmőnek maradt a szegénység és a szégyen, hogy átverték őket, a sárkányhúzóknak pedig még meg kellett küzdeniük a saját feleségeikkel is, akik számára így már nyilvánvalóvá vált férjeik hűtlensége.

sarkany1Fotó: B. Kiss Andrea

Érthető hát, hogy több emberöltőig ölre mentek, bicskát rántottak a csökmői férfiak, ha valaki csak kiejtette a faluba érkezve azt a szót, hogy sárkányhúzók.

A negatív kicsengés akkor vált pozitívvá, amikor 1991-ben a helyi művelődési házzal az élen néhányan össze nem fogtak azért, hogy az akkoriban divatossá váló falunapokhoz hasonlóan, Csökmőn is legyen ilyen rendezvény, amit a sárkányhistória köré építettek fel. Ehhez készült a hatalmas sárkány, amit azóta is minden évben ilyenkor végighúznak a falun a legények, emlékezve a régi történetre, de immár mulatságosnak tartva azt, amit az előd még nagyon restelltek.

Először bukkant fel Csuba utód Csökmőn

Idén Csuba Ferenc egyik kései utóda is ellátogatott Csökmőre. Kárnyáczki Imre barna, huncutszemű, jó kedélyű férfi, aki felesége unszolására döntött úgy, hogy ellátogat arra a helyre, ahol egykori felmenője csúfot űzött a faluból. Családfával és fotókkal érkezett, hogy alátámassza azt, hogy nyolcadízigleni leszármazottja a csalónak. Mint mondta, ismerték a történetet, főként a testvérének a fia, aki sokat beszélt a saját nagyapjával erről. Az a nagypapa még jól el tudta mondani az esetet. Illetve eseteket, hiszen mint Kárnyáczki Imre is említette, Csuba Ferke bizony leleményes, csalafinta ember lehetett, hiszen végig bolondította a Sárréti településeket. A Csubák békésiek, Kárnyáczkiék ága konkrétan Dobozról származik. Azt mondja, nem túl összetartó család az övéké, de azért ő már felkutatott néhány unkatestvért, rokont. A családfát a lánya készíttette el, aki Németországban él. Kárnyáczki úr azt is elmondta, hogy érdekes módon a Csuba lányok élete valahogy úgy alakult, hogy több esetben is apa nélkül szültek, így a Csuba név is továbbment, bár azt többen megváltoztatták később. Érdekességként említette még, hogy a családban a Ferenc nevet nem adták szinte senkinek. Azt nem lehet tudni, hogy a híres előd ennek az oka, vagy valami más.

Kárnyáczki Imre feleségét megkérdeztük, hogy milyen egy Csuba vérvonallal rendelkező emberrel élni, mire nevetve megjegyezte, hogy amiket a legendás elődről olvasott, azt időnként visszaköszönni látja férjében. Példának említette azt, hogy neki sem egyforma a két szeme, mint a feljegyzések szerint Csuba Ferkének sem, illetve férjére is jellemző a találékonyság, a talpraesettség. Nem hiába váltotta át tanári pályáját annak idején sikeres vállalkozóra. Ezzel férje is egyetértett, hiszen mint mondta, ehhez jól jött a Csuba-vérvonal. Régen nem mertek volna Csökmőre jönni, de most a meleg fogadtatás, a remek hangulat arra ösztönözte, hogy jövőre még több Csuba leszármazottat magával hozzon a Sárkány-napra. Fotózkodott a sárkánnyal is, és viccesen megjegyezte, hogy vajon most hányan maradnának a kötél végén, ha elkiáltaná magát, hogy meneküljön, aki hált már más asszonyával.

– B. Kiss Andrea –