Csőstül jöhet a baj: kukoricakatasztrófa fenyegeti a megyét

Csőstül jöhet a baj: kukoricakatasztrófa fenyegeti a megyét
© Illusztráció: Getty Images
Hajdú-Bihar – Örvendi László szerint ha augusztus közepén a csövek lefele „bókolnak”, akkor már tényleg nagy a gond.

A nagyrábéi Társi László legszívesebben egy fekete szalaggal kötötte volna át azt a satnya kukoricacsövet, amit a minap vitt haza a határból a családnak megmutatni. – Azon csak kis aszalódott, beteges szemek voltak, nem is tudom, érdemes lesz-e betakarítani. A tetejéig fel van sülve a kukorica, szóval borzasztó bajok vannak – kesergett a gazda.

Emberemlékezet óta…

– A gazdatársakkal többször átbeszéltük, de ilyen hosszan tartó szárazságra még a legidősebb parasztok se emlékeznek a faluban. Gondolja el! Felnevelte a növény azt a 10 centis csövet, de még mielőtt kitelhettek volna benne a szemek, elpusztult szegény. Ennek az állapotnak nem augusztus végén, hanem valamikor októberben kellett volna bekövetkezni. Ahogy nézem, a kukoricatermés fele már biztosan odavész – osztotta meg velünk félelmeit a sárréti gazdálkodó.

Örvendi László, a Magosz megyei elnöke azzal kezdte, hogy a kamarával közösen próbálják felmérni, mekkora a baj, de, hogy nagy, az nyilvánvaló. – Szakembernek se kell lenni ahhoz, hogy belássuk, nyár közepén az elsárgult kukoricatábla bizony abnormális jelenség, hiszen ehhez a látványhoz október közepén, végén szokott a szemünk. A krónikus csapadékhiány és a hosszan tartó szárazság együttesen oda vezetett, hogy a kényszerérés állapotába került a szem. A gazdaember pontosan tudja, hogy ha augusztus közepén a kukoricacsövek lefele bókolnak, akkor már tényleg nagy a baj. A pontos károkat majd csak a betakarítás után lehet összesíteni, de engem akár egy 50 százalék körüli terméskiesés se lepne meg – vetítette előre Örvendi László, aki szerint a súlyos elemi kárt szenvedett termelők egyedül az elemikár-enyhítő rendszerben bízhatnak. Ennek az a lényege, hogy ha egy termelő az eredménye legalább harmadát a kitartó aszály miatt veszítette el, akkor meghatározott mértékű kárenyhítésre számíthat. Ez, ha nem is teljes körű kártalanítás, de azért mégiscsak valami.

Ötven fok a táblában

Forgács Barna cége 40 éve foglalkozik kukorica-termesztéssel- és nemesítéssel, de ilyen rendkívüli időjárási helyzettel még soha nem volt dolguk. A cégvezető szerint 150 éve nem jegyeztek fel hasonlót a krónikák. – Amikor 30 éve a professzorunk beszélt nekünk a sújtó aszályról az egyetemen, nem igazán tudtuk elképzelni, milyen is lehet az. Hát, most értelmet nyertek számunkra a szavai. Ez pont olyan a növénynél, mint a hirtelen szívhalál az embernél. Egyik pillanatról a másikra megáll a növény szíve, felülről lefelé elkezd fonnyadni, megváltozik a színe és másnapra gyakorlatilag elpusztul – vont érdekes párhuzamot a két jelenség között az Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója. Szavai szerint hiába kapott meg a kukorica agronómiai szempontból mindent, ha a krónikus csapadékhiány miatt a növény képtelen volt a vizet és vele a tápanyagot felszívni. Egyébként akikkel beszéltünk, valamennyien egyetértettek abban, hogy ilyen rendkívüli időjárási viszonyok között nincs az az öntözővíz-mennyiség, ami érdemben enyhíthetne a bajokon. (Ahol van öntözési lehetőség, ott is inkább a csemegekukoricára és a zöldborsóra fókuszálnak a termelők.) Az extrém időjárási körülményeket egyébként jól jelzi, hogy a hőmérséklet 50 fok körül van a kukoricatáblákban. – Ehhez csak annyit, hogy maximum 40 fokon szoktuk a vetőmagvakat szárítani, ennél magasabb hőmérséklet ugyanis tönkreteszi a csírát. Nos, ha a táblákban 50 fok van a határban, akkor el lehet képzelni, hogy milyen biológiai folyamatok játszódnak le ott – fogalmazott a szakember.

– Petneházi Attila –








hirdetés