„Csonka” marad a Csonkatemplom?

Felújítják a debreceni Kistemplom orgonáját, és hamarosan az épület is sorra kerül
Felújítják a debreceni Kistemplom orgonáját, és hamarosan az épület is sorra kerül - © Fotók: Derencsényi István
Debrecen – Egy gyülekezeti tag 50 millió forintot adományozott a Kistemplom orgonájának újjáépítésére.

  • Várhatóan még idén elkezdődik Debrecen legrégebbi templomának felújítása.
  • A Piac és a Széchenyi utcák sarkán található Kistemplom renoválásához azután tudnak hozzákezdeni, miután a Debreceni Református Egyházmegye pályázaton állami pénzt nyert el a beruházásra.
  • Az alapos renoválás már csak azért is szükséges, mert a falak – főleg a Széchenyi utcai nagy forgalom okozta rezgés miatt – repedeznek, elszürkültek.
  • A pontos részleteket még nem dolgozták ki, így egyelőre csak annyi biztos, hogy kívülről újrafestenék az épületet, belül pedig korszerűsítenék a világítást, a fűtést és a hangosítást.
  • Egy nagylelkű adakozó jóvoltából most remény van arra, hogy valamelyest rendbe tegyék az orgonát, melynek kissé kalandos a története, s mely sohasem működött igazán…

A remények szerint még idén elkezdődik Debrecen legrégebbi templomának felújítása. A Piac és a Széchenyi utcák sarkán található Kistemplom renoválásához azután tudnak hozzákezdeni, miután a Debreceni Református Egyházmegye pályázaton állami pénzt nyert el a beruházásra.

Kívül-belül megújulna

Azért kellene az alapos reno­válás, mert a falak – főleg a Széchenyi utcai nagy forgalom okozta rezgés miatt – repedeznek, elszürkültek. Szakács György, a Debrecen Kistemplomi-Ispotályi Református Egyházközség lelkésze a helyszínen elmondta: a re­noválás pontos részleteit még nem dolgozták ki, így egyelőre csak annyi biztos, hogy kívülről újrafestenék az épületet, belül pedig korszerűsítenék a világítást, a fűtést és a hangosítást. Kialakítanának két kiállítószobát is, ahol az egykori Ispotályi templom és a Kistemplom kegytárgyaiból lehetne válogatást megtekinteni.

Kalandosan a magasba

A Kistemplom tornya eredetileg hagymakupolás volt, ám azt a tetőt egy 1907-ben pusztított hatalmas vihar nagyrészt leszakította. Ezt követően készült a ma is látható, a vártornyokra emlékeztető egyedi toronytető kialakítás. A vihar 100. évfordulóján komoly vita bontakozott ki Debrecenben arról, hogy kell-e újra hagymakupola a Kistemplomra. Szakács György erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta, hogy marad a jelenlegi megoldás. Viszont a torony belsejében várhatók átalakítások, így egyszerűbbé tennék a turisták számára a most meglehetősen kalandos feljutást.

cso4

A mostani állapot | Fotó: Derencsényi István

– A harangszint alatti, eredeti XVIII. századi falépcsőket muszáj megtartani a régiségük, eredeti formájuk miatt. Itt nem lesz olyan mértékű átalakítás, mint a Nagytemplomban a közelmúltban – tájékoztatott a lelkész.

A felújítás előtt feltárásokat végeztek a Kistemplomban, melyek során kiderült, hogy a jelenleg sötét-, illetve világosbarna padok eredetileg kék színűek voltak.

A XIX. században a kéket nem szerették annyira, mint a barnát és az okkert, ennek köszönhető, hogy a Nagytemplomhoz igazított lett a Kistemplom. A nagyon szép barokk templomból klasszicistát csináltak”

– jegyezte meg Szakács György. A karzaton eddig nyitott kutatóablakok tanulmányozása során 4-5 színt is találtak. Ezek helyreállítására egyelőre nincs pénz, de hosszú távú cél, hogy ezt is megoldják.

Soha nem működött igazán

A Kistemplom orgonáját 1872-ben Kiszel István kezdte építeni, de befejezni már nem tudta, mivel elhunyt. A munka kisebb része így segédjére Docekál Józsefre maradt.

cso3

A zöld háló alatt az orgona felújítása folyik | Fotó: Derencsényi István

– A hangszer átadása nagyon jól sikerült, szépeket írtak róla a hozzáértők. Csakhogy nem sokkal később kiderült, probléma van – idézte fel a történteket Szakács György. Hozzátette: olyannyira nehézre sikeredett a két fújtatót lábbal, talppal működtető harangozó dolga, hogy egyikük előbb „idegzsábát” kapott, majd belehalt ebbe a betegségbe. Azért volt nehéz fújtatni, mert Docekál József fő sípsorokat lopott és adott el a hangszerből. Az orgonista pedig olyan képzetlen volt, hogy nem vette észre ezek hiányát.

Innentől kezdve egyre csak romlott az orgona állapota. Többször is kiszedett sípsorokkal fizettek például valamilyen felújításért. Az I. világháború idején elvitték a homlokzati sípokat, amiket nem tudtak pótolni. Az 1950-es évekre a helyzet odáig fajult, hogy a három billentyűsorból a felső már nem szólalt meg. Az 1980-as évekre a maradék is tönkrement, használhatatlanná vált. Most igyekeznek az eredetihez hasonló, de azért annál lényegesen jobb állapotba hozni a hangszert.

Zajlik a nehéz újjászületés

Erre a reformáció 500. évfordulója alkalmából 80 millió forintot kapott az egyház az államtól, melyhez egy, a gyülekezethez tartozó hölgy saját pénzéből 50 milliót tett hozzá. – Ő azt mondta, abban bízik, még megéri a felújítás elkészülését – ismertette Szakács György.

cso2

Gerendák közt | Fotó: Derencsényi István

Amikor ott jártunk, a Kistemplom orgonaszekrényét állványok és zöld színű műanyag védőháló borította. Arról, hogy mi folyik ezek mögött, az építmény renoválásával foglalkozó Völgyi Dóra szobrász, restaurátor elmondta: ő és két munkatársa augusztus elején kezdtek munkához. Akkor azzal szembesültek, hogy az eredetileg fehér orgona alkatrészeit szintén barnára festették át valamikor, a fém részek pedig nagyon elkoszolódtak. A hangszer egyes kiszerelt darabjai az orgona belsejébe félretéve hevertek. Az alkatrészeket jelenleg egy fóti műhelyben javítják, pótolják, de 10 millió forint még kellene a költségekre. Ezért az egyház további adományokra számítana.

Ennek ellenére a Kistemplom megújulóban lévő orgonáját már idén adventkor, egy koncert keretében szeretnék megszólaltatni. Az újjáépítés teljes befejezése a jövő év vége felé várható.

Orosz Csaba


Többször is bontásra ítélték a templomot

A Kistemplom 1719 és 1726 között, barokk stílusban épült. A falak alá vastag tölgyfa gerendákból „rácsozatot” készítettek. Ennek ellenére – főleg statikai problémák miatt – az elmúlt évszázadokban többször le akarták bontani a templomot, melyre például az új templom építéséhez szükséges pénz hiánya, vagy egyszerűen a gyülekezetnek az épülethez való ragaszkodása miatt nem került sor. Azért, mert a Kistemplom kapuin belépve manapság több lépcső vezet lefelé, sokan azt gondolják, hogy a falak most is süllyednek, de szerencsére nem erről van szó. Valójában az átadás óta a környéket többször nagy mennyiségű törmelékkel, földdel töltötték fel, így a kinti talajszint emelkedett ennyit.



Sporthírek






hirdetés