“Az elmúlt 7 évben a helyes úton járt a gazdaságpolitika”

Akt.:
Csepreghy Nándor a lakossági fórumon
Csepreghy Nándor a lakossági fórumon - © Fotó: Derencsényi István
Berettyóújfalu – Külföldi vendégmunkások helyett a belső munkaerő tartalékhoz nyúlna a miniszterhelyettes. Interjú Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség helyettes vezetőjével.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettese volt a vendége a berettyóújfalui művelődési házban a Soros-tervről tartott lakossági fórumnak szerda este. A fideszes politikussal előadása előtt gazdasági kérdésekről beszélgettünk.

Hogyan látja a magyar gazdaság jövő évi növekedési lehetőségét? Az idei esztendőhöz képest milyen mértékű GDP bővülés várható 2018-ban?

Csepreghy Nándor: A friss elemzések 4 százalék körüli idei gazdasági növekedésről szólnak ami azt bizonyítja, hogy az elmúlt 7 évben a helyes úton járt a gazdaságpolitika. A magyar gazdaság ma már a saját erejéből is képes növekedni, vagyis nem kizárólag az uniós fejlesztési pénzek mozgatják. Abban reménykedem, hogy jövőre folytatódik az idei pozitív tendencia. Legrosszabb esetben is legalább az idei számokat tudjuk majd produkálni. Csökken a munkanélküliség, növekszik a költségvetés stabilitása, nagyobb lesz a mozgástér. Ezek a tényezők egy esetleges újabb külső válság esetén is egyensúlyt biztosítanának a magyar gazdaságnak.

Ön hogyan enyhítené például az építőiparban és a kereskedelemben tapasztalható egyre jelentősebb munkaerőhiányt? Mit gondol a külföldi vendégmunkások alkalmazásáról?

Csepreghy Nándor: Még mindig vannak belső tartalékok. 2010-ben még 440 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ma ez a szám 190 ezer körüli. A „puffert” hatékony képzéssel fel lehetne használni. Nagyon sok tartalék tapasztalható ezen kívül például a bürokráciában, amit át lehetne terelni a piacra, a termelésbe, vagy a szolgáltató ágazatba. De ez csak hosszú távú folyamat során, az érintettekkel folytatott párbeszéddel oldható meg. Az a kérdés, hogy a piac tud-e olyan bérviszonyokat teremteni ami konkurenciát jelent az állami foglalkoztatásnak. Amennyiben ez létrejön az emberek – jól felfogott érdekükben – el tudnak majd mozdulni.

Vagyis akkor nem kellenek külföldi vendégmunkások?

Csepreghy Nándor: A belső tartalék optimális felhasználását kell végiggondolni. Ugyanakkor azzal is muszáj kalkulálni, hogy bizonyos szektorokban már a közeljövőben olyan szintet ér el a digitalizáció, az automatizálás, hogy az az emberi munkaerő felhasználását kérdésessé teszi. Vagyis nemcsak a rövid távú célokkal kell foglalkozni, hanem a középtávú kilátásokkal is.

Bár az utóbbi időben jelentős reálbér növekedés volt tapasztalható, a magyar bérek azért még mindig messze vannak a nyugatiaktól. Hogyan lehet a felzárkózást folytatni?

Csepreghy Nándor: A bérnövekedés folyamata szerintem még inkább erősödni fog a közeljövőben. A legfontosabb kérdés Nyugat- és Kelet-Európa viszonylatában nem az, hogy ugyanazért a munkáért ott és itt mennyit lehet kapni. Azt kell vizsgálni, hogy egységnyi bérből milyen életszínvonalat lehet elérni. Például lehet, hogy egy Londonban dolgozó fodrász háromszor-négyszer annyit keres, mint Berettyóújfaluban, de az angol fővárosban vezetett élettel járó kiadások nem háromszor-négyszer, hanem sokszor például tízszer magasabbak, mint itthon. Vagyis négyszer annyi bérrel sokszor sokkal rosszabb életkörülményeket lehet kialakítani Londonban, mint Biharban. Ezért Közép–Európa abszolút versenyképes. A korábbi bérviszonyokhoz képest az utóbbi időben hatalmas ugrás volt tapasztalható. Például a pedagógusok, a rendvédelmi- az egészségügyi dolgozók jelentős fizetésemelkedést tudtak elkönyvelni. A piaci szférában annyit tud az állam tenni – és ezt végre is hajtotta –, hogy tudatos adópolitikával arra próbálja a vállalkozásokat ösztönözni, hogy emeljék a béreket. A magasabb jövedelmek növelik a keresletet, ami jó hatást gyakorol a gazdaságra.

– Orosz Csaba –








hirdetés