„Csapatot szeretnék építeni”

„Csapatot szeretnék építeni”
© Fotó: Matey István
Bakonszeg – Ha két évet késik a rendszerváltozás, Bakonszeg már virágzó üdülőhely lenne.

A múltat feszegetni kár, hiszen nem a “mi lett volna, ha” az, amitől ma már Bakonszeg sínen van, sőt tartalékkal rendelkezik. Egy század-, sőt egy ezredforduló is eltelt azóta, amióta az 1995-ös Állami Számvevőszék-jelentés megfogalmazta, a település gazdasági ereje végül nem volt elég a fejlesztésekhez, így csődbe jutott. Ezért sokáig a csőd és a felszámolás szavak tapadtak az ezerkétszáz lelkes település nevéhez, hiszen amint az adósságrendezési eljárásra lehetőség lett, megyénkben Bakonszeg kérte először, sőt háromszor is lefolytatták.

Pedig a rendszerváltozás előtt nemcsak kész tervekkel, hanem megkezdett infrastrukturális és jóléti beruházásokkal is haladt a település; ám amikor megváltozott a helyzet, a legfőbb források kihátráltak a projektekből, maradtak az ígéretek, s az elképesztően kevés fedezet. (Az ÁSZ például 1995-ben 156 millió forint hitelezői igényről ír 1,8 millió fedezet mellett). Pedig a település, amelyhez olyan nevek kötődnek, mint Bessenyei György, Nadányi Zoltán és Ágnes, vagy Kádár vitéz, érezte, hogy többre hivatott.

Mindent elvittek

A települést 2010 óta vezető Gara Péter polgármester higgadt ember. Nem mutogat, sőt a helység egyik korábbi polgármesterével ma is együtt dolgozik. Azért arra kíváncsi voltam, miféle fantáziát lát egy korábban becsődölt település vezetésében, de kiderült, a civilek közt, majd alpolgármesterként is követte az eseményeket, s mint általában a helyiek, ő is a megoldáson törte a fejét. Nem diktatórikus eszközökkel akar boldogulni, hanem csapatot szeretne építeni.
– A történtek után csődbiztost neveztek ki, aki “elvitt” mindent a Remete tóval együtt. A település lényegében itt maradt utakkal és intézményekkel, keményen beszűkült a mozgástér.

Az iskolai felszerelésekre is ez a sors várt, de akkor öszefogott a közösség, és a szülők megvették a bútorokat, így maradhattak – mesélte a polgármester a helyiek rendkívüli tenni akarását, s azt is, hogy az önkormányzatnak egy-két fűnyírón kívül semmi eszközállománya nem volt. Abban az állapotban egészen a csődeljárás zárásáig, az ezredforduló környékéig pályázni sem tudtak, így minden út-, szennyvíz- és belvízpályázat, vagyis az alap-infrastrukturális beruházások elmaradtak.

– Közel 40 milliós hitellel (folyószámlahitel és szállítói tartozás) vettem át a települést 2010-ben, ami már jelentős csökkenés volt a korábbihoz képest, viszont ha nem vezetjük be a fájó intézkedéseket, a költségvetés további adósságot termelt volna. Belefogtunk az átszervezésbe, racionális működtetésbe, ami sajnos elbocsátásokkal is járt. Átfogó változások történtek az egész rendszerben, a szerződéseinket újrakötöttük, eldöntöttük az új irányt, s a negyedik év végére jöttek az eredmények. A 2012-es központi konszolidáció az utolsó 19 millió forintos adósságot is elvitte, mire pedig elérkezett az önkormányzatok feladatalapú finanszírozásának bevezetése, a már működőképes, nem pazarló helyi önkormányzat szűkösen ugyan, de tudott gazdálkodni belőle.

Új utakon

Több, mint tíz éve készült új út Bakonszegen, nagyon várják már a minimális önerőt igénylő pályázatokat. Sürgető kérdés, uniós előírás a csatornázás is, amit kétezer lakos alatt több település összefogásával lehet majd kivitelezni. A Keleti-főcsatorna, a Berettyó és a Kálló folyó hármasában fekvő helység talán legnagyobb problémája a belvíz-elvezetés, ami elsődleges cél, hiszen vészhelyzetben csak szivattyúzni tudnak, nincs elvezető csatorna, fogadó tér, sőt szivattyúállomás sem – hallhattuk, bár a belvízrendezési engedélyes terv is készen van régóta.

Mindemellett a település híján van a mélyszegénységnek, Gara Péter vágya szerint a kistelepülés létét mára nem csak a falutábla jelzi. Helyi sajátosságra épülő foglalkoztatási programjukba szinte mindenki befér, aki munkanélküli.

Barak Beáta


Kézzel fogható eredmények

Traktort, pótkocsit, talajművelő eszközöket, asztalosipari és útkarbantartó gépeket, szövőszéket, seprűkötő gépet, brikettgyártót szereztek be a közmunkaprogram segítségével. Mára 2,5 hektáron gazdálkodnak, gyümölcsöt, zöldséget és gyógynövényt termelnek. Csirke- és tojótyúk-állományuk van, de 20 családos méhészetet is beindítottak. Saját készítésű brikett fűti az intézményeket, ahol biomassza kazánokkal kiváltották a gázfűtést, s megalakult a Bakonszeg-Ért Szociális Szövetkezet.








hirdetés