Csalók a színpadon, idősek a nézőtéren

Csalók a színpadon, idősek a nézőtéren
© Fotó: Matey István
Debrecen – A rendező a szembesítés pszichológiáját alkalmazta – láthatóan sikerrel.

Csakúgy, mint a bábszínházi előadásokra, az idősek részére színpadra állított előadásokra is két okból járok szívesen. Az első természetesen maga az alkotás, egyszerű, érthető, tiszta narrációja, illetve az okító-nevelő célzat, amiért a darab színpadra kerül. A másik pedig a közönség: az önfeledt, őszinte véleménynyilvánítás, bekiabálások és hurrogások. A nézők mindig viselkednek, bár ezt, mikor feszülten figyeljük a színpadon zajló eseményeket, korántsem vesszük észre magunkon.

Verebes István Jászai Mari-díjas színész, rendező hangulatos bohózat formájában ismertette meg a közönséggel a bűnmegelőzéssel és az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat március 18-án, az Újkerti Közösségi Ház mozitermében. A „Vigyázat, csalók!” című egyfelvonásost a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagjai tavaly február óta játsszák el országszerte az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési pályázatának keretében.

Önmagukat látták

A darab főszereplője a kisnyugdíjas Kovács házaspár. Kálmán, a családfő rendszerint újságot olvas, Bözsi keresztrejtvényt fejt, és – akár a való életben – amiatt bánkódnak, hogy mióta a gyerekek kirepültek a családi fészekből „nem nyitja rájuk senki az ajtót”. A jól kitalált karaktereknek köszönhetően már az első jelenetnél hallatszott az idős nézőközönség együttérző sóhaja, ahogy akarva-akaratlanul párhuzamot vonnak magányos hétköznapjaik és a színpadon látottak között.

A sármos tanácsadó és társai

Először egy jól szituált fiatalember, az öltönyös ügynök csönget be Kovácsékhoz kecsegtetőnek ígérkező pénzügyi ajánlattal. A házaspár gyanútlanul kapja be a horgot, oda is adják a fél nyugdíjukat, az üzletembert persze sosem látják többé, ahogyan a pénzüket sem. A második jelenetben a levegő szennyezettségét méri fel a „szakember”, majd megérkezik a Templom Egere Szociális Otthon álgondozója, aki az idősek lelkiismeretét célozza meg. A házaspár csak fizet és fizet.

Farkas Gergő, Mester Edit és György János a színpadon | Fotó: Matey István

A következő jelenetben Kovácsék poloskát vásárolnak a magát titkos ügynöknek kiadó csalótól, természetesen a saját biztonságuk érdekében. Őt követi a háztömb megbízott közös képviselője, aki az épület korszerűsítésének címén rövidíti meg a már indokolatlanul gyanútlan házaspárt. A besurranó tolvaj és az emelt díjas telefonnal pénzt kicsaló titokzatos telefonáló szintén sikerrel jár Kovácséknál csakúgy, mint a valós életben.

Végtelennek tűnő jelenség

Farkas Gergő, Mester Edit és György János kiváló alakítása érezhetően meggyőzte a rendőrség által leginkább veszélyeztetettnek vélt korosztályt. Így követik egymást azok az abszurdnak tűnő helyzetek, amelyek mind a valóság szülöttei, hiszen a magány és az elszigeteltség teszi leginkább hiszékennyé az embereket.

SZD


Az alkotók

Írta: Verebes István

Bözsi: Mester Edit

Kálmán: György János

Akárki: Farkas Gergő

Rendező: Bal József