Csali mese

Igaz, tegnap dologtiltó nap volt a népi kalendárium szerint (a mosás Mihálykor kézrövidülést, a teregetés égdörgést jósol), mégis tettem, úgy, csellel. Mintha nem is volna a klímaváltozás a kertek alatt, mintha nem tudnám, hogy a szárnyasmáj­krém nyomokban disznót tartalmaz, és Szijjártó hamarabb eljut New Yorkba, mint én. Barak Beáta jegyzete.

Mintha még a Marson nem „találták” volna fel a vizet, a Plútó pedig ismét bolygó volna. Pedig fordul a világ! A csirkeháló nagytestvére határőrnek állt, a szuperholdat pedig vagy látjuk még életünkben, vagy sem. Hirtelen dörgött az ég, s én egy lakatlan szigeten képzeltem magam, ahová három dolgot vihettem magammal. Vizet, a vackomat és a mosógépet akartam, mert mi van, ha ott nem találok egy helyet, ahová lehajthatom a fejem!? Nem kapok vizet, és rongyos ruhámba komondorok akaszkodnak, és le akarják rólam húzni a gúnyát!? Akkor eszembe jutott, hogy ezt már Kosztolányi Dezső elmondta; majd bevillant, hogy csak jó lenne hazánknak egy női miniszterelnök! Aki nem tűrné, hogy bárkik is éhesen és mosdatlanul csatangoljanak az országban, ehelyett ipari mosógépek hangja kíséretében, öblítőillatú mosollyal, jóllakottan hagynák hátra határainkat.

– Barak Beáta –

Címkék: ,







hirdetés