Családon keresztül érteni a gyermeket

L. Ritók Nóra (mikrofonnál) szerint meg kell érteni az átörökített szocializációt; mellette Buda Mariann.
L. Ritók Nóra (mikrofonnál) szerint meg kell érteni az átörökített szocializációt; mellette Buda Mariann. - © Fotó: MTA–DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport
Debrecen – Ha nem megfelelő szocializáció, a rossz jegyek, a megrovások is hatástalanok.

2016-ban egy pszichológusokból, egyetemi és nyelvtanárokból álló munkacsoport új szemléletű, online is elérhető tananyag kidolgozásába kezdett, amely főként a digitális generációt, azon belül is a hátrányos helyzetű gyerekeket célozza meg. A tudományos akadémia és a Debreceni Egyetem közös kutatócsoportja tanítási módszerüket a célcsoport igényeihez igazítaná. Abban bíznak, hogy a program az érintettek társadalmi felzárkózását is elősegíti. A részleteket február végén a DAB-székházban tartott workshopon ismertették. A tananyag első verzióját már kipróbálták a biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskolában. A legnagyobb eredménynek azt tartják, hogy be lehetett vonni az eddig passzív diákokat is a tanulásba.

A spirál lefelé húz

Buda Mariann egyetemi oktató előadásában a motiválatlanság csapdájából kivezető utakról beszélt. Kiemelte: Magyarországon a gyerekek iskolai teljesítményére jobban kihat a családi szocializáció, az iskola pedig ahelyett, hogy csökkentené, növeli a különbségeket. – Lefelé húzódó spirál – jellemezte az aktuális helyzetet. – A problémák halmozódnak, aki teheti, menekül, ami azt eredményezi, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja erősödik – tette hozzá.

Bizalom nélkül nem megy

Az oktató elmondta: Hajdú-Bihar megye sem áll a legjobb helyen, hiszen a Debrecen környéki kisebb településeken gyakori a mélyszegénység. Úgy látja, a digitális világba születettek és a hátrányos helyzetűek érdeklődését sokkal nehezebb megragadni. Utóbbiaknál ráadásul a nem megfelelő szocializáció miatt a rossz jegyek, intések, megrovások is teljesen hatástalanok. A problémát dicsérettel, jutalmazással lehet orvosolni. Segíthet, ha érthetőbbé és interaktívabbá válik a tananyag. Továbbá nagyon fontos a bizalmas légkör és partnerség kialakítása a szülőkkel – magyarázta.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója a motiváció kérdését boncolgatta előadásában. – Első lépés: megérteni az átörökített szocializációt. A pedagógusok nem tudják, mi mozgatja a családok értékrendjét – emelte ki, célozva arra, mennyire rossz, hogy az iskolai családlátogatások már egyáltalán nem jellemzőek. Ezeknél a családoknál a pénz, mint értékmérő áll mindenekfelett. A gyerekek ebbe születnek bele, és jó példa híján azt látják, hogy pénzt tanulás nélkül is lehet szerezni uzsora, lopás vagy éppen prostitúció útján. – A pedagógus nem látja, hogy az érintett gyerek honnan érkezik az iskolába, nem látja, hogy a lakhatási körülményeik nem alkalmasak sem életre, sem tanulásra – mutatta a frissen készült fotókat a szegregált környezetekből. – Szociális kompetenciájukat élménnyel, figyelemmel, szeretettel, és érzelmi alapú kapcsolattal lehet fejleszteni. Át kell élniük a kiválasztottság érzését – tette hozzá.

HBN–SZSZ








hirdetés