Családon belüli erőszak: mindig a gyerek kerül ki vesztesen

Családon belüli erőszak: mindig a gyerek kerül ki vesztesen
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – A gyerek nevelése, gondozása, felügyelete a szülő feladata, ha ezt a kötelességét súlyosan megszegi, veszélyezteti a gyermekét. A családon belüli erőszak folyamatosan napirenden van még úgy is, hogy sok esetben nem kerül nyilvánosságra.

A lelki nyomás a legkártékonyabb

Nem ritka eset, hogy a szülők megverik a gyereket, amit tipikusan balesetnek próbálnak beállítani. Ennek felülvizsgálatára az orvosszakértő megfelelő tudással rendelkezik, ki tudja deríteni, hogy mi okozhatta a sérüléseket. A lelki bántalmazás azonban nem szemmel látható. A fenyegetés, a pszichikai nyomás, a lelki terror mind-mind kárt tesznek a gyermek önértékelésében, és komoly következményeket okoznak a fejlődésében – ismertette Dr. Csiky-Mészáros Mária igazságügyi pszichológus szakértő csütörtökön a „Szemünk fénye a gyermek” konferenciasorozaton, az Újkerti Közösségi Házban. Minél tovább tart az erőszak családon belül, annál nagyobb valószínűséggel lesz a gyermekből bűnelkövető. – Megfigyelték, hogy fiúk esetében a párkapcsolati erőszak – szülők közötti agresszió – élménye jobban elősegíti a bűnözést, mint az, ha őket bántalmazták volna. Ezért itt is belép a szülő – bántalmazott – felelőssége is, aki hagyja azt, hogy gyermeke szemtanúja legyen a családon belüli agressziónak – mondta a szakértő.

– Van, amikor a felnőtt azt gondolja, hogy a gyerek nem foglalkozik a szülők közötti vitákkal, erőszakkal, például bemegy a szobájába és magára zárja az ajtót. Mindettől eltekintve, a gyerek ezt kivétel nélkül, mindig megsínyli – fogalmazott. Kisebb gyermekeknél alvás-, magatartási- vagy figyelmi- problémákat lehet felfedezni többek között. A tizenévesek pedig tanulási nehézségekkel küszködnek – holott előtte jól tanultak –, depressziósak lehetnek, vagy úgynevezett poszttraumás stressz betegség is kialakulhat náluk.

Miért nem mondja?

Egy bántalmazott gyermek meg van félemlítve, és szégyelli magát. Nem szól az esetről, mert úgy gondolja, úgy sem hisznek neki, vagy ha mégis elmondaná, komolyabb következményei lennének. Bűntudata van, a válásoknál sokszor a saját hibájának érzi a történteket. – Gyakori az, hogy egy gyerek azért nem beszél, mert ha például az apja az elkövető, sajnálja az édesanyját. Nem akar neki rosszat, nem akarja bántani. Vannak olyan esetek is, amikor a gyerek már feléri ésszel azt, ha a kenyérkereső kiesik a családból – börtönbe kerül –, akkor sokkal rosszabb lesz a család anyagi helyzete. Tehát úgy gondolja, a jelenleginél is rosszabb lenne a helyzet – fogalmazott a szakértő.

Nehéz kideríteni

Az igazságügyi pszichológus szakértő feladata az, hogy szakértelmével hozzájáruljon egy bizonyítandó tény megállapításához. Nem nyomoz, hanem lélektani tényadatokat szolgáltat a hatóság számára. – A mi feladatunk gyermek lelkiállapotát, mentális teljesítményét felmérni, megítélni az előadásmód élményszerűségét, megfigyelni azt, hogy az érzelmi közléseivel megerősíti-e az elhangzott szavakat – mondta Dr. Csiky-Mészáros Mária. Mivel ezek a visszaélések otthon zajlanak, és majdnem minden esetben hozzátartozó követi el, családi titoknak élik meg, nem beszélnek róla. Azonban ha kívülről nem lépnek közbe, generációról generációra folytatódik a bántalmazás, és egyre súlyosabb lesz – hangsúlyozta a szakértő. Erőszakos családi háttérből pedig szinte egyenes az út a lelki sérülésen át akár a bűnözővé válásig is.

HBN–VK​








hirdetés